Adóellenőrzés: hogyan tartja a kapcsolatot az adóhatóság

Megosztás Tetszik

Adóellenőrzésről szóló sorozatunkban most azt vizsgáljuk, hogy az adóhatóság hogyan tartja a kapcsolatot az ellenőrzés alá vonttal vagy a nevében eljáróval.

Eddig megismerkedtünk a képviselet szabályaival, azaz, tudjuk, hogy a hatóság és az ellenőrzés alá vont részéről személyében ki járhat el. Ismerjük a kapcsolatfelvétel szabályait is.

A kapcsolattartás történhet szóban, távbeszélőn, írásban hagyományos vagy elektronikus úton, illetve a hatóság hirdetőtábláján kifüggesztéssel.

Szóbeli kapcsolattartás alatt az egy időben és egy helyen (például meghallgatás esetén) jelenlevők közötti kommunikációt értjük. Ebben az esetben, a kommunikációban résztvevő szereplő személyazonossága nem lehet kérdéses. A kommunikáció dokumentálása érdekében a szóbeli eseményekről a hatóság munkatársának jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvről a későbbiekben bővebben írunk. Nyelvi nehézségek áthidalására tolmács, beszélni képtelen ellenőrzés alávont esetén jeltolmács alkalmazható. Ezen segítők alkalmazásának szabályairól később lesz szó.

Két lehetőség van. Az egyik, az adóhatóság ellenőrei mennek ki az ellenőrzés alá vont helyére (székhely, lakhely, telephely, szokásos tartózkodási hely, stb.). Ebben az esetben a személyes kapcsolatfelvételről korábban írottak az irányadók. Az adóhatóság a helyszínen az önálló tevékenységet folytató adózót a tevékenység végzésekor, más személyt 8 és 20 óra között ellenőrizheti.

A másik lehetőség, amikor az ellenőrzés alá vont megy be az adóhatóság hivatali helyiségébe, ez kizárólag hivatali idő alatt történhet. Ebben az esetben az első akadály, amivel meg kell küzdenie, az a portaszolgálat és az esetleges sorbanállás. A beléptetést általában őrző-védő vállalkozások munkatársai intézik. A személyi okmányokat elkérik és rögzítik, hogy mikor, kihez léptünk be. A vállalkozás munkatársai bár nem hatósági személyek, de a beléptetéshez joguk van igazoltatni, a látogatás célját firtatni. Rögzítik a belépés célját és idejét (dátum, óra, perc), de ezeket az adatokat 24 órán belül meg kell semmisíteni. A személyiségi jogok védelme megkövetelné, hogy ezeket az adatokat úgy rögzítsék, hogy más illetéktelen személy erről ne szerezhessen tudomást. Egyes hivatalok beléptető-helyén akkora tumultus van, hogy ez utóbbi feltétel nem érvényesül. A beléptető-helyen meg kell várni a felkeresett ügyintézőt, aki bekíséri a hivatali helyiségbe a látogatót.

Az ellenőrzés során a telefonos kapcsolattartást az alábbi indokokból lehet igénybe venni:

• tájékoztatás
• az ügyféllel való kapcsolatfelvételre,
• az egyes eljárási cselekmények elvégzésének időpontjával kapcsolatos, előzetes egyeztetés
• törvény által szabályozott más ügyben.

A távbeszélő igénybevétele a kapcsolattartás során sok problémát vet fel. A beszélgetés szereplőinek a hitelesítése megoldatlan. Amennyiben az adóhatóság ügyintézője a hívó fél, általában számkijelzés nélkül hív, így az sem ellenőrizhető, hogy honnan hívtak. A hívást akár közlekedési eszközön vagy társaságban is lehet fogadni, így például adatot rögzíteni nem mindig tud a hívott fél. A számkijelzés elmaradása miatt vissza sem hívható a hívó, akit azonosítani is nehéz. Problémás a hívás tartalmának dokumentálása is.

Amennyiben az adózó a hívó fél, telefonon számára adótitkot nem mondhatnak, hiszen a személye nem azonosítható. Az adózói oldal azonosítására bevezettek egy rendszert, amely a tapasztalatok szerint jól működik.
Az adózó vagy képviselője, ha az adóügyek teljes körű intézésére vonatkozóan rendelkezik állandó meghatalmazással és az adóhatóság nyilvántartásba vette, regisztráltathatja magát telefonos ügyintézésre. Ekkor kap egy kapcsolati azonosító kódot, amelynek a felhasználásával ellenőrizheti, hogy milyen ellenőrzés, mely időszakra és mely adónemre vonatkozóan van folyamatban nála, és mi a megbízólevél száma, kik az adóellenőrök.

Az ellenőrzés során az írásbeli elektronikus kapcsolattartás jelenleg nem használatos, pedig hitelességét akár az elektronikus aláírással, akár az ügyfélkapu használatával lehetne biztosítani, illetve iratokat elektronikus úton kézbesíteni. Igaz, ebben az esetben a határidőket és kézbesítés beálltának jogcímeit újra kellene értelmezni, de ez lesz a jövő útja biztosan.

A leggyakoribb kapcsolattartási forma az ellenőrzés során a hagyományos papíralapú írásbeli közlés. Az adózói oldalnak lehetősége van irat becsatolása helyett, annak tartalmát jegyzőkönyvbe mondani. Az adózói oldal részéről az írásbeli beadványokat elő lehet terjeszteni postai úton (célszerű ajánlott levélként), ügyfélszolgálaton beadni, vagy az ügyintézőnek személyesen átadni. Utóbbi esetekben az iratról átvételi elismervényt adnak.

A hatóság a közléseit postai úton, vagy hatósági kézbesítő útján közölheti. A hatósági kézbesítő fogalmát a postai szolgáltatások ellátásáról szóló kormányrendelet taglalja. E szerint a hatóság munkavállalója, közalkalmazottja, vagy köztisztviselője lehet hatósági kézbesítő. A hatósági kézbesítésre a posta kézbesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A postai kézbesítéssel kapcsolatos szabályok rendkívül összetettek, ezeket a következő cikkben taglaljuk.

Külföldön lakó eljárás alá vonttal, ha ismert a magyarországi kézbesítési meghatalmazottja, annak küldött postai levéllel érintkezik az adóhatóság. Ha nem ismert vagy nincs kézbesítési meghatalmazottja, akkor nemzetközi jogsegély, illetve adóügyi együttműködés keretében kért kézbesítés útján érintkeznek vele.

Ha az eljárás alá vont ismeretlen helyen tartózkodik, akkor egy kirendelt kézbesítési ügygondnokon bevonásával folytatják le az eljárást.
 
Az elérhetetlen, eltűnt, eljárás alá vont számára, vagy jogszabály előírása alapján más esetben, hirdetményi úton kézbesítenek hatósági döntéseket. Az adószám felfüggesztő határozatot így kézbesítik, akár az elérhető adózó számára is. A hirdetőtábla az adóigazgatóságon belül található, de a közlés a NAV honlapján érhető el, igen nehézkes kereső felületen.
 
Kenyeres Sándor
regisztrált okleveles adószakértő