Adóellenőrzés: nem mindegy, hogyan ad meghatalmazást

Megosztás Tetszik

Az adóellenőrzésről szóló sorozatunkban eljutottunk a jogügyleten alapuló képviselőkre vonatkozó szabályok ismertetéséhez. Ez az igazi képviseleti forma.

A gazdasági letelepedésre nem kötelezett adóalanyoknak adózási kötelezettségük teljesítése és jogaik érvényesítése céljából kötelező pénzügyi képviselőt igénybe venni. A pénzügyi képviselő a képviselt tevékenységéért anyagi felelősséggel is rendelkezik. Tevékenységét részletesen nem ismertetjük.

Szólni kell még a külföldi illetőségű személyek belföldi kézbesítési megbízottjairól, akik mint az elnevezés is mutatja, a külföldi személy helyett és nevében átveszik a küldeményeket. Más szerepük az adózásban nincs.

A jogügyleten alapuló képviselet meghatalmazáson, vagy megbízáson alapul.

A meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat harmadik személy számára, hogy a meghatalmazott, a meghatalmazó nevében eljárhat. A meghatalmazás a harmadik fél számára nem teremt elfogadási kötelezettséget. A meghatalmazás nem teremt a meghatalmazott számára kötelezettséget. Ha a meghatalmazott elfogadja a meghatalmazást, akkor kötelezettségei is lehetnek.

A megbízás egy polgári jogi szerződés, amely a megbízó és a megbízott között jön létre. A joggyakorlat szerint a megbízási szerződés létrejötte magában foglalja a meghatalmazást, és annak elfogadását, de harmadik fél számára nem teremt elfogadási kötelezettséget. 

Az ellenőrzés alá vont számára jogbiztonságot teremt, hogy az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) előírja, kik azok a képviselők, akiknek a képviseletét az adóhatóságnak el kell fogadnia. Ezek vagy az ellenőrzés alá vonttal szoros kapcsolatban állók lehetnek, vagy valamilyen szakmai kompetenciával rendelkező személyek (jogi, adózási vagy számviteli szakemberek).

 Az előzőekben szóltunk a meghatalmazás és megbízás közti különbségről. A megbízás egy szerződés, ami lehet ellenérték nélküli is. Miután a meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat, nem feltétlenül jelent szerződéses kapcsolatot a meghatalmazó és a meghatalmazott közt.

Az Art. rendelkezik arról is, hogy a meghatalmazást vagy megbízást teljes bizonyítóerejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.), mint az Art. mögöttes szabálya, az Art által nem szabályozott kérdéseket rendezi.

Ezek szerint a meghatalmazás, ha nem korlátozza írásban a meghatalmazó, a teljes hatósági eljárásra szól beleértve az ellenőrzést, a végrehajtást, a jogorvoslati eljárásokat, a biztosítási intézkedést. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni. Nemzetközi szerződések szabályozzák, hogy mely országokban készített okiratokat nem kell felülhitelesítéssel ellátni. Ezért, ha mód van rá, célszerű Magyarországon elkészíteni a meghatalmazást.

A közokiratot közjegyző, bíróság vagy hatóság készíthet, az erre vonatkozó szabályokkal nem foglalkozunk a továbbiakban.

A teljes bizonyítóerejű magánokirat:

- A meghatalmazó a meghatalmazást saját kezűleg írta és aláírta. A kézírás olvashatósága és ellenőrizhetősége okozhat gondot. Ellenkező bizonyításáig el kell fogadni, hogy az aláírótól származik.

- Két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a meghatalmazó a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. A meghatalmazáson a tanúk nevét és lakóhelyét (címét) olvashatóan fel kell tüntetni. A tanúk nem az okirat tartalmát, hanem az aláírással kapcsolatos tényeket igazolják. A hatóságnak van módja a lakcímüket ellenőrizni!

- A meghatalmazó aláírását vagy kézjegyét az meghatalmazáson bíró vagy közjegyző hitelesítette. Ezzel sem sok tennivaló van, miutn jogilag hiteles személy ellenőrizte a meghatalmazó személyazonosságát, és az aláírást.

- Gazdálkodó szervezet által kiállított meghatalmazást szabályszerűen aláírták. A gazdálkodó szerv fogalmát a Polgári törvénykönyv határozza meg. Gazdálkodó szerv esetén nem kell két tanú, aláírási címpéldánya sem minden gazdálkodó szervnek van. A hiedelemmel szemben nem kötelező a bélyegző. A meghatalmazás érvényességéhez elegendő a gazdálkodó szerv nevének feltüntetése és a szervezeti képviselő(k) aláírása(i).

          Gazdálkodó szervezet: szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni cég (ec), egyéni vállalkozó (ev), vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, európai részvénytársaság, európai gazdasági egyesülés, európai területi együttműködési csoportosulás

          Gazdálkodó szervezetként tekintendő: állam, helyi önkormányzat, költségvetési szerv, társadalmi szerv, köztestület, alapítvány

          Nem gazdálkodó szervezet: egyéni ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, mezőgazdasági őstermelő, magán-állatorvos, magánszemély, polgári jogi társaság, építőközösség, társasház, együttműködő közösség, tulajdonosi közösség, hasznosító közösség, áfa-csoport, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, egyház, egyházi jogi személy;

- Ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített, más meghatalmazott nevére szóló meghatalmazást szabályszerűen ellenjegyezte. A jogászi munkára vonatkozó szabályok szerint a meghatalmazást elkészítheti ügyvéd vagy jogtanácsos, és a meghatalmazó aláírása hitelesítésének a jogászi ellenjegyzés felel meg.

- Az ügyvédnek adott meghatalmazást a meghatalmazó és az ügyvéd saját kezűleg írta alá. Az ügyvédi törvény szerint az ügyvédi meghatalmazás szabályai szerint, ez a két tanú nélküli aláírással ellátott okirat, ellenjegyzés és bármilyen külön jogi aktus nélkül is teljes bizonyító erejű okirat.

Figyeljünk arra, hogy például egy egyéni ügyvéd vagy az ügyvédi iroda nem gazdálkodó szervezet, (az ügyvéd csak a személyi jövedelemadó törvény vonatkozásában számít egyéni vállalkozónak), gazdálkodó szervezetként nem tud aláírni. Ha a saját adóügyében meghatalmazást ad, más módon kell biztosítania, hogy az teljes bizonyító erejű okirat legyen.

Az egyéni vállalkozó gazdálkodó szervezetnek minősül. Egyéni vállalkozó „cégszerű” aláírásának a nevét és az e.v. rövidítést, vagy kiírva „egyéni vállalkozó” szavakat és a nyilvántartási számát kell tartalmaznia. 2010. január elseje óta nem kötelező vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznie.

Sajátos kérdés az ügyvédek (európai közösségi jogász, ügyvédi iroda) meghatalmazása. A képviseleti jogosultságukat általános szabályként az ügyvédekről szóló törvény határozza meg. Különös szabályként a sajátosságokat az Art. szabályozza. Általános jogelv, hogy a különös szabály felülírja az általános szabály rendelkezéseit. Ennek alapján az adóhatóság olyan meghatalmazást fogadhat el, amit teljes bizonyító erejű okiratba foglaltak, és tartalmazza az meghatalmazás kellő körülírását. Az Art. nem rendelkezik a képviselő helyettesítéséről, de az ügyvédi törvény ezt lehetővé teszi. Az ügyvédet helyettesítő jogász (akár ügyvédjelölt) képviseleti jogosultságát nehezen tudja az ellenőrzés alá vonttól származó meghatalmazással igazolni. Ha a helyettes ilyennel nem rendelkezik, az adóhatóság a képviseleti eljárását esetleg visszautasíthatja.

Ket. szerint az adóhatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására. Ez előfordulhat abban az esetben, ha ugyanaz a meghatalmazott ellenérdekű feleket képvisel, vagy az eljárás alatt kiderül az alkalmatlansága.

Az ellenőrzés adott adózóval szemben folyik, amennyiben egy esetleges kapcsolódó vizsgálat során egy másik adózó is vizsgálat alá kerül, két különböző ügyről van szó. Nehéz az ellenérdekeltséget bizonyítani.

A meghatalmazásban a meghatalmazót és a meghatalmazottat egyértelműen azonosítható módon kell meghatározni. Egyértelműen körül kell írni a meghatalmazás tárgyát, és az esetleges korlátozást valamely cselekményre, vagy ügyszakra. A NAV honlapján található meghatalmazás minta.

Van olyan közteher (környezetvédelmi termékdíj), amelynek ellenőrzési eljárásában a képviselet nem eseti, hanem állandó meghatalmazáshoz van kötve. Sok értelme nincs, mert az ellenőrzési eljárásra kiállítanak egy állandó meghatalmazást, majd annak lezárulta után visszavonják, és így gyakorlatilag eseti meghatalmazássá válik.

Kenyeres Sándor
regisztrált okleveles adószakértő