Fogyasztásból és különadókból épül továbbra is a 2026-os költségvetés – stabil, de kockázatos pálya?

Megosztás Tetszik

A Niveus Consulting Group kommentárt tett közzé a 2026-os benyújtott költségvetéshez. A Kormány a 2026-os költségvetés tervezetét május 6-án nyújtotta be. A Niveus elemzése szerint a korai beterjesztésen túl a büdzsé fő üzenete, hogy továbbra is jelentős mértékben a belső fogyasztásra és a szektorális különadókra épít – ez fenntartja a bevételi stabilitást, de a gazdasági növekedés mértéke és fenntarthatósága szempontjából kérdéseket vet fel. Az energiaágazat befizetéseinek jelentős csökkenése mellett a kisvállalati adóból (kiva) tervezett bevételnövekedés a szembetűnő a jövő évre – olvasható a Niveus közleményében.

Fogyasztási adók: kisebb növekedés, de továbbra is kiemelt szerep

A költségvetés 2026-ban több mint 600 milliárd forintos növekményt vár a fogyasztási típusú adókból – a regisztrációs adó kivételével minden tételben emelkedésre számít, bár százalékosan kisebb mértékben, mint az előző években. A tervezet szerint az ezekből származó bevételek elérik a 11 592 milliárd forintot, ami az összes bevétel közel egyharmadát jelenti.

Különadók: tartós szerkezeti elemként maradnak velünk

A különadók továbbra is meghatározó részét képezik a költségvetésnek. 2026-ban ezek összesített értéke a GDP több mint 2 százalékát teszi ki. Kiemelkedő tétel a kiskereskedelmi adó és a bankadó növekedése. A korábban megszüntetett adónemek – például a gyógyszeradó vagy a légitársasági különadó – viszont nem térnek vissza.

Kiva és áfa: optimista várakozások

A kiva esetében a belépési korlátok emelése miatt közel 18 százalékos növekedéssel számol a tervezet. Az általános forgalmi adó (áfa) bevételei 6 százalékkal emelkedhetnek, amit a háztartási fogyasztás közel 4,4 százalékos növekedése támaszthat alá. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács figyelmeztet, hogy a prognózis érzékeny a 2025-ös makrogazdasági folyamatokra – különösen, ha azok a vártnál kedvezőtlenebben alakulnak.

Sávosan alakuló személyijövedelemadó- és járulékbevételek

A személyijövedelemadó-bevételek 2026-ban némileg csökkenhetnek, főként az anyák adómentességének hatására – még a minimálbér emelése ellenére is. Ezzel szemben a járulékbevételek és a szociális hozzájárulási adó 9 százalékos növekedése közel 750 milliárd forint többletet jelenthet, ami a költségvetés egyik legnagyobb növekménye.

További adónemek és kiadási szerkezet

Jelentős marad a pénzügyi tranzakciós illeték, amely már a hatodik legnagyobb adónem. A regisztrációs adóból származó bevétel viszont 14 százalékkal csökkenhet. A lakossági illetékek 16 százalékkal emelkedhetnek, amit az ingatlanpiac élénkülése és az inflációkövető gépjárműátírási díjak indokolhatnak.

Honvédelem és rezsivédelem: továbbra is prioritás

A kormány 2026-ban a GDP 2 százalékát fordítaná honvédelemre, ezzel ez a tétel meghaladja a 2000 milliárd forintot. A rezsivédelem kiadásai is velünk maradnak – ezek a területek továbbra is kiemelt szerepet kapnak a kiadási oldalon.