A Tbj., illetve a Szocho tv. tervezett módosításáról röviden

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 2025. évi 55. számában – 2025. május 12-én – került kihirdetésre a gyermekvállalással összefüggő négy törvény, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló T/11920. számon – 2025. május 13-án éjjel – benyújtott törvényjavaslat révén pedig 2025. július 1-jétől, illetve ezen időpontot követően jelentősen változnak (változhatnak) a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok. A T/11920. számú törvényjavaslat a Tbj., de különös tekintetben a Szocho tv. tekintetében több módosítást is tartalmaz, a következőkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.

A Magyar Közlöny 2025. évi 55. számában került kihirdetésre a gyermekvállalással összefüggő négy törvény: a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény, melyek hatálybalépési dátuma: 2026. január 1-je, továbbá a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény, melynek hatálybalépési dátuma: 2025. október 1-je, és a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény, melynek hatálybalépési dátuma: 2025. július 1-je. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló T/11920. számon benyújtott törvényjavaslat révén pedig 2025. július 1-jétől, illetve ezt követő időpontoktól jelentősen változnak (változhatnak) a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok.

A T/11920. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), de különös tekintetben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) tekintetében több módosítást is tartalmaz.

A Tbj.-re vonatkozó módosítások a javaslatban

A javaslat elfogadásával a Tbj. 34. §-a egy új (7) bekezdéssel egészülne ki, miszerint a biztosítottnak nem minősülő gyermekgondozási díjban részesülő személy is az általános szabályok szerint vehetné igénybe a családi járulékkedvezményt. Jelenleg a gyermekgondozási díjban részesülő adózó csak abban az esetben jogosult családi járulékkedvezményre, amennyiben biztosított, de passzív gyermekgondozási díj esetén ez a lehetőség nem áll fenn.

A módosítás várhatóan július 1-jétől lesz hatályos.

2026. január 1-jétől léphet – elfogadása esetén – hatályba a Tbj. 39. § (3) bekezdés c) pontjának, illetve 40. § (4) bekezdés c) pontjának módosított szövege, miszerint a társas, illetve egyéni vállalkozó mentesül a minimum járulékfizetési kötelezettség alól abban az esetben is, ha csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül, és egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat is kap. E változás – amely a Szocho tv.-ben is megjelenik, a minimum szociális hozzájárulási adó alapja tekintetében – inkább technikai jellegű, hiszen eddig is ez volt az említett ellátások együttfolyósítása esetén a gyakorlat.

A Szocho tv.-re vonatkozó módosítások a javaslatban

A három és kétgyermekes anyák szja-kedvezményének a fokozatos kiterjesztésével az e körbe tartozó nyugdíjasok munkajövedelme lényegében teljesen köztehermentes lesz, hiszen a nyugdíjasok önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelme nem képezi szociális hozzájárulási adó alapját sem.

Ezen általános szabályt írja majd felül a Szocho tv. 5. §-ának új (1a), illetve (1b) bekezdése, miszerint az (1) bekezdéstől eltérően adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély

a)      részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott, az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni; valamint

b)     által megszerzett az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni.

Az a) pont alkalmazása során egyazon kifizetőnek kell tekinteni a kifizetővel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más kifizetőt is.

Ezzel párhuzamosan a törvény 3. §-a egy új (9) bekezdéssel egészülne ki, ami pontosítja, hogy az adófizetésre kötelezett személynek az 5. § (1a) bekezdés

• a) pontja szerinti adókötelezettség esetén a kifizető;
• b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély minősül.

Az új 20. § pedig arról rendelkezik, hogy

• az 5. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti adót a kifizető a tárgyévet követő évi január havi kötelezettségként vallja be és fizeti meg azzal, hogy az 5. § (1b) bekezdése szerinti egyazon kifizetők esetén az adókötelezettséget a választásuk szerinti kifizető teljesíti, de kötelezettség teljesítéséért az egyazon kifizetőnek minősülő kifizetők egyetemlegesen felelnek; illetve
• az 5. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti adót az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az említett magánszemély nem köteles az anyák kedvezménye alapját képező jövedelmeit megállapítani és bevallani, ha az azok alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek együttes összege az éves átlagkereset négyszeresét nem haladja meg.

A jogszabály alkalmazásában éves átlagkeresetnek az Szja tv. szerinti éves átlagkereset minősül, ami a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszeresét jelenti.

A módosítás tervezett hatálybalépésének dátuma: 2026. január 1.