Az eÁFA jelene és jövője

Megosztás Tetszik

A NAV idei évben indított eÁFA rendszerében július 1-jétől elérhető az önellenőrzés funkció. A PwC adószakértői – Czöndör Szabolcs, menedzser és Farkas Gábor, üzletágvezető cégtárs – összefoglalják a legfontosabb tudnivalókat az eÁFA bevezetésének tapasztalatairól, kihívásairól, valamint a rendszer fejlesztésének további elemeiről.

A PwC csaknem 300 résztvevőnek tartott online rendezvényén a NAV Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezetője, Horváth Tibor is megosztotta az eddigi tapasztalatokat és a rendszerrel kapcsolatos jövőbeli terveket.

Az eÁFA rendszerének két, egymástól teljesen eltérő működési logikát követő megoldása van: a webfelület és a gép–gép alapú kapcsolat. Az utóbbit hívjuk eÁFA M2M rendszernek. A webfelületen a NAV által kiajánlott áfabevallás-tervezetet lehet módosítani, kiegészíteni, amelynek eredményét jóváhagyva lehet végül a bevallást benyújtani. „Az eÁFA M2M rendszer illeszkedik a hagyományos áfabevallási folyamatokhoz, azonban annál jóval szélesebb körű adatok átadását követeli meg” – hangsúlyozza Czöndör Szabolcs, a PwC közvetett adók csoportjának menedzsere. „Így a gyakorlatban az áfaanalitika és a bizonylati adattartalma validációjának tekintetében nyújt többletszolgáltatásokat, ezáltal végső soron az áfaanalitika adóhivatalhoz való feltöltésével lehetséges az áfabevallási kötelezettséget teljesíteni” – emeli ki a szakember.

Július 1-jétől elérhető az önellenőrzés

Bár az eÁFA-nak mindkét rendszere az idei évben elindult, az önellenőrzés funkcióra egészen július 1-jéig várni kellett. A NAV-nak még további fejlesztési tervei vannak, melyek közül Horváth Tibor, főosztályvezető a validációk továbbfejlesztését, a közösségi összesítő nyilatkozat eÁFA rendszerbe történő integrálását emelte ki. Az egyik legérdekesebb adóhivatali újítást jelentheti, hogy az eÁFA M2M rendszerben használt adatstruktúrát nem csupán a gép–gép kapcsolatnál lehetséges majd felhasználni, hanem lehetőség lesz a webfelületen betallózva is feltölteni. A szakember azt is elárulta, hogy bár ennek a funkciónak a megjelenésével kapcsolatban számos vita volt az adóhivatalon belül, az adózói igények miatt a fejlesztési tervekbe rögzítették végül ennek a funkciónak a kifejlesztését.

Az eÁFA-rendszer működésének alappillérét a megfelelő minőségű adatok rendelkezésre állása jelenti. Ennek akadálya lehet viszont a nem megfelelő számlaadat-szolgáltatás. „Az adatszolgáltatási hibák esetén augusztus 1-jétől a mulasztási bírság felső határa megduplázódott, és az eddigi 500 ezer forint helyett már akár számlánként 1 millió forint mulasztási bírságot is kiszabhat a NAV” – figyelmeztetett Farkas Gábor, a PwC adó- és jogi tanácsadási osztályának vezetője. Horváth Tibor elmondta, hogy az adóhivatal bírságolási gyakorlata alapján ez azt jelenti, hogy az eddig alkalmazott mulasztási bírságok összegei megduplázódnak.

A komplexebb áfabevallási folyamattal, jelentősebb számú bizonylattal rendelkező adózók számára az egyedüli megoldást az eÁFA M2M rendszer jelenti hosszabb távon. Czöndör Szabolcs a PwC menedzsere kifejtette, hogy jellemzően negyedév-félévet vehet igénybe egy társaságnál az eÁFA rendszerére történő átállási folyamat.

Hogyan történik az átállás a gyakorlatban?

• Első lépéseként az adózóknak értékelniük kell az eddigi számlaadat-szolgáltatásuk adatminőségét, amely elővetíti, hogy a társaság informatikai rendszere mennyire alkalmas az az eÁFA használatára, milyen kockázatok merülhetnek fel.
• Ezt követi az általuk alkalmazott áfaanalitika adatszerkezetének átalakítása, az adókódolás szinkronizálása, amely egy automatizált folyamat kialakításának az alapját jelentheti. .
• Az eÁFA-bevallás fontos része a validációk eredményének a hatékony visszacsatolása is, vagyis egy megfelelő M2M rendszer kiépítése.

Czöndör Szabolcs hangsúlyozta, hogy az eÁFA-folyamat végét nem az áfabevallás benyújtása, hanem a validációk lekérdezése, és a szükséges adatok mentése jelenti.

Az eÁFA nem veszi el a könyvelők munkáját, hiszen egyrészt nem lehetséges a teljes automatizáció, másrészt a validációk értelmezéséhez megfelelő szaktudásra továbbra is szükség lesz. Az eÁFA-rendszer azonban számos eddigi manuális folyamatot képes digitalizálni, amellyel jelentős idő takarítható meg az áfabevallási folyamatban. A hatékonyság növelésében rejlő lehetőségek jelentik az eÁFA rendszerének legnagyobb hozzáadott értékét, amelyet kiegészítenek olyan adóhivatali szolgáltatások, mint az automatikus számla rekonsziliáció és az adóhivatali validációk lassan növekvő száma.

Az eÁFA-rendszer használata jelenleg nem kötelező, azonban várhatóan a közeljövőben már csak ez az egy áfabevallási út lesz a vállalkozások számára. Éppen ezért érdemes megismerkedni a rendszer működésével és az adott társaság specialitásait figyelembe véve kialakítani az átállási tervet. Az eÁFA kizárólagos használatára jelenleg nem ismert a céldátum. Az adóhivatal igyekszik az eÁFA rendszerét minél vonzóbbá tenni, és azt követően lehet megfelelő körültekintéssel leállítani, és fokozatosan kivezetni a hagyományos űrlapalapú áfabevallási rendszert.