Módosult az EPR-rendszer: könnyítést kaptak az élelmiszeripari kistermelők és a mezőgazdasági őstermelők

Megosztás Tetszik

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 465/2024. kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet módosítását is, amelyben az Energiaügyi Minisztérium figyelembe vette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatait, írja honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A módosítás lényege annak biztosítása, hogy a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. AM rendelet szerinti kistermelők, valamint a tárgyévet megelőző évben az éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó mértékű éves nettó árbevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők (az adózási kategóriáknak megfelelő értékhatárt figyelembe véve) egyszerűsített adminisztrációs szabályokat választhassanak.

A könnyítés valóban évi egyszeri, egyszerűsített adatszolgáltatást jelent, a fő csomagolás-összetevő anyaga szerint, az általános díjszabásnak megfelelő mértékű, évente történő kiterjesztett gyártói felelősségi díj fizetése mellett. Az egyszerűsített adminisztráció választása esetén az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vételre nincs szükség. Tekintettel azonban arra, hogy a koncessziós társaság jelzése alapján a koncessziós társaság „PartnerPortálján” történő regisztráció elengedhetetlen eleme a rendszerben való részvételnek, az érintett kistermelők és őstermelők esetén is irányadó a 80/2023. kormányrendelet 6. § a) pontja szerinti előírás, azaz esetükben is szükséges a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen a jogszabályban meghatározott adatok megadása.

Az évi egyszeri adatszolgáltatás során az OKIR-rendszerben a kormányrendelet 8. melléklet 2. pontja szerinti adatokat kell megadni. Az adatszolgáltatás során az adott fogyasztói, gyűjtő vagy szállítási csomagolás tekintetében külön-külön a fő csomagolás-összetevő anyagáram kategóriáját kell megadni, ennek megfelelően történik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése is az adott fogyasztói, gyűjtő vagy szállítási csomagolás tekintetében külön-külön egy-egy csomagolási anyagáram alapján (ez azt jelenti, hogy az a kistermelő, aki pl. csak mézet értékesít üvegben, papír címkével, fém tetővel, valóban csak az üveg anyagáram alapján fizeti meg a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, viszont az a kistermelő, aki egyszerre több üveg mézet értékesít papírdobozban, annak a fogyasztói üveg csomagolás mellett a papírdoboz mint gyűjtőcsomagolás után is keletkezik kiterjesztettgyártóifelelősségidíj-fizetési kötelezettsége).

A kormányrendelet 31. §-a alapján az egyszerűsített adminisztrációs szabályokat nem választhatja az, aki a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. kormányrendelet szabályai alapján hoz elsőként belföldi forgalomba csomagolást, így a fenti szabályozás csak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben irányadó, ennek megfelelően a DRS-díjak esetén a 450/2023. kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. A 450/2023. kormányrendelet alapján azonban nem minősül kötelezően visszaváltási díjas terméknek a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolása. Csekély mennyiségű kibocsátónak minősül az a gyártó, amely által forgalomba hozott műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, 0,1–3 literig terjedő űrtartalmú fogyasztói csomagolású, fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék – ide nem értve a tej és tejtartalmú italterméket – száma a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg az 5000 darabot.