adozona.hu
EPR-kötelezettség: lebontott import csomagolás újrahasznosítása, forgócsomagolások szabályai
//adozona.hu/2023_as_adovaltozasok/EPR_lebontott_import_csomagolas_ujrahasznos_UU8ANY
EPR-kötelezettség: lebontott import csomagolás újrahasznosítása, forgócsomagolások szabályai
Tetszik
Cégünk nagykereskedőként importál nem EPR-kötelezett termékeket, amelyek a belföldi rendelés volumenétől függően vagy változatlan csomagolásban vagy kisebb egységekre csomagolva értékesít. A lebontott nagy kartonokat félretesszük, és későbbi időpontban belföldön gyártatott termékek csomagolásához használjuk fel. Ez esetben elkerülhető a kettős díjfizetés? Lebontást követően tarthatjuk készleten a kartonokat díjfizetés nélkül addig, amíg újracsomagolásként értékesítésre kerülnek? – kérdezte olvasónk. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolta meg a kérdéseket.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Az önök forgalmában valóban több összefüggésben is keletkezhet EPR-kötelezettség a csomagolásra.
| Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) témájában további cikkeket az Adózóna oldalán itt olvashat. |
a) Egyrészt amennyiben vagy amilyen mértékben a külföldről beszerzett csomagolást nem bontják le – azaz változatlan csomagolásban értékesítik a termékeket –, akkor a termékek belföldre történő értékesítése esetén első belföldi forgalomba hozatal jogcímén lesznek kötelezettek.
b) Emellett amennyiben az értékesített termékeket újracsomagolják, azaz pl. üresen megvásárolt dobozba teszik, akkor az így létrehozott csomagolás tekintetében is keletkezik önöknek EPR-kötelezettségük, ugyancsak első belföldi forgalomba hozatal jogcímén.
c) Végül, ha a külföldről behozott csomagolást lebontják, akkor a jogszabály 17. § (3) bekezdését kell figyelembe venni: „Saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől”.
Itt valóban előfordulhat, hogy a c) és a b) pontban leírt kötelezettség fizikailag ugyanarra a csomagolóanyagra vonatkozik, azaz, amit a c) pontban lebontanak, az ugyanaz, mint amit a b) pontban felhasználnak.
Részben megoldás lehet erre az anomáliára a rendelet június 29-én kihirdetett módosításában szereplő új rendelkezés, amely kiegészítette a forgócsomagolásokra vonatkozó szabályokat. Az új 22/C § szerint „Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni – az újrahasználható csomagolószerből első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala kivételével – az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.”.
Azaz abban az esetben, hogyha olyan forgócsomagolást használnának, amelyre a c) pont szerint egyszer már megfizették az EPR-díjat, azt a továbbiakban a b) pont szerint nem kell. Ugyanakkor ez a kitétel csak a hatóság által nyilvántartásba vetetett forgócsomagolásokra vonatkozik. A hatóság pedig csak a valóban „újrahasználható csomagolószereket” veheti fel a nyilvántartásba, amely fogalommeghatározás egyik fontos eleme, hogy azt direkt úgy tervezték, hogy alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra. Véleményem szerint abban az esetben, ha a többféle eladótól, össze-vissza (méret, anyag, kialakítás tekintetében) papírdobozban beérkező termékekről lebontott csomagolást szeretnék esetlegesen újrafelhasználni, az nem teljesíti a 22/C § feltételeit, csak hogyha kifejezetten erre kialakított, nyilvántartásba vételre kért és engedélyezett „fix” papírdobozokban forgatnak árukat.
Ugyancsak a június 29-ei módosítással került a törvénybe a készletre vétel fogalma és lehetősége. A 26/A § szerint a kötelezetteknek saját döntése szerint lehetősége van nem a forgalomba hozott, hanem a készletre vett körforgásos termékről vezetni a nyilvántartást. Ez azt jelenti, hogy azt kell nyilvántartani, hogy mikor érkezik csomagolás [a) és c)] a céghez, vagy mikor csomagolják be a terméket [b)]. Fontos megjegyezni azonban, hogyha egy termékkör esetén készletre vételt választanak, akkor minden termékkör és forgalmi irány esetében ezt a nyilvántartási módszert kell alkalmazni.
Összefoglalva tehát, álláspontunk szerint a jogszabály nem ad egyértelmű kivételt a dobozok újrahasználatára vonatkozóan (valószínűleg ez is volt a cél). Ennek ellenére állásfoglalással éltünk a jogalkotó felé. Amint választ kapunk tájékoztatjuk Olvasóinkat.
Habár azt írta, hogy a termékeik önmagukban nem EPR-kötelesek, de kérem figyeljenek arra, hogy a textiltermékek, így többek között az ágyneműk, paplanok, függönyök is a rendelet hatálya alá tartoznak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)