adozona.hu
A nap kérdése: önfoglalkoztatóknak is kötelező-e a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása?
//adozona.hu/2023_as_adovaltozasok/A_nap_kerdese_onfoglalkoztatoknak_is_kotele_N5XK6B
A nap kérdése: önfoglalkoztatóknak is kötelező-e a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása?
Az egyéni vállalkozó könyvelő vagy egy kft., esetleg bt. ügyvezetője, aki tagi jogviszonyban van a társaságban, alkalmazottja egyiknek sincs, sem az egyéni vállalkozónak, sem a kft.-nek, és a bt.-nek sem. Ők is kötelesek biztosítani a panasztörvény szerinti bejelentések megtételére a különböző lehetőségeket, belső szabályozást és bejelentési rendet stb.? – kérdezte olvasónk, dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Nézzük hogyan szabályozza ezt a a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény!
18. § (1) Az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre.
A panasztörvénnyel kapcsolatban további írásokat az Adózóna oldaláról itt olvashat. |
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően – a foglalkoztatottak létszámától függetlenül – belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztató;
b) a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztató;
c) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató; és
d) a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője.
16. § E fejezet alkalmazásában
1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi;
2. foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat;
3. foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
Bejelentést nem csak a munkavállaló tehet így ezekben az esetekben is van jelentősége a belső visszaélés-bejelentési rendszernek. Túlzottan sok terhet azonban ez az érintetteknek nem fog jelenteni.
Végül nem feltétlenül kell a funkciót kiszervezni, ezt mondja maga az irányelv:
„(56) Az, hogy egy magánszektorban működő jogalanyon belül melyik személy vagy részleg a legalkalmasabb arra, hogy a bejelentések fogadására és nyomon követésére illetékesként kijelöljék, a szervezet struktúrájától függ, a feladatkörüknek ugyanakkor minden esetben biztosítania kell a függetlenséget és azt, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség. Kisebb szervezeteknél ez lehet kettős feladatkör, amelyet olyan vállalati vezető láthatna el, aki elég magas beosztásban van ahhoz, hogy közvetlenül a szervezet vezetőjének tudjon jelenteni, így például a megfelelésellenőrzési részleg vezetője vagy HR-vezető, az integritás-tanácsadó, a jogi vagy adatvédelmi tisztviselő, a pénzügyi igazgató, az ellenőrzési igazgató vagy egy igazgatótanácsi tag.”
Az összeférhetetlenségi szabályok nem annyira szigorúak, de az ügyvezető összeférhetetlennek minősül a fentiek szerint.
Hozzászólások (2)
Kedves Hozzászóló,
ilyen a szabályozás. Egyszemélyes cégnél, amennyiben az ügyvezetés összeférhetetlen, csak a kiszervezés lehet megoldás. A szabályozás ezzel együtt ködös.
A jogsértést a foglalkoztatás-felügyelet ellenőrzi, de nem gondolom, hogy az egyszemélyes vállalkozások lennének a fókuszban. Bírságot nem szabhatnak ki, így lényegében a nagyobb vállalkozások számára lesz a szabályozás érdekes.
Ez a kérdés csak azt a szűk kört érinti, akik a Pmt. hatálya alá esnek, egyébként csak 50 főtől alkalmazandó a szabály, ami logikus.
ká
Nem igazán látom a szakértő egyértelmű válaszát, hisz a kiszervezéshez fűzött utolsó bekezdés nem releváns, ha egy személyes a cég! Mi a válasza a szakértőnek? Kell vagy sem, ha igen ki kinek jelent? Ha egyszemélyes, akkor külsőt kell alkalmazni vagy közvetlen a vezetőnek jelent az ügyfél (mert nincs alkalmazott, aki jelenthetne!!)?