hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tb 2020: összevont járulékok, új minimumalap és más változások

  • adozona.hu
2

A társadalombiztosítás legfontosabb változása 2020-ban, hogy július 1-jén hatályba lép az új járuléktörvény, megszüntetve a korábbit, és magába olvasztva annak végrehajtási rendeletét. Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) számtalan lényeges módosítást, kiegészítést tartalmaz a júniusig még hatályos régi jogszabályokhoz képest.

Januártól új ellátás az örökbefogadói díj (öfd), amelyre az a biztosított lehet jogosult, aki 2. életévét (ikrek esetében 3. életévét) betöltött gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vesz. Az örökbefogadói díj a nevelésbe vételtől számított 168 napig jár, mértéke megegyezik a gyedével, maximuma a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka.

Szintén januártól igényelhető a nagyszülői gyed, amelynek számtalan feltételei közül a legfontosabb, hogy a nagyszülő ne legyen nyugdíjas, továbbá, hogy az ellátást megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosított legyen. A nagyszülői gyedet a gyed szabályai szerint kell kiszámítani, összege nem lehet több a minimálbér kétszeresének a 70 százalékánál, az ellátásból nyugdíjjárulékot vonnak, így időtartama szolgálati időnek számít.

2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék összeolvadásával új, egykulcsos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A biztosítottat terhelő tb-járulék mértéke 18,5 százalék, vagyis megegyezik a korábbi járulékmértékek összegével. Az új törvény a nyugdíjjárulékot továbbra is külön nevesíti, mert egyes ellátások (például gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, álláskeresési támogatás stb.) után a jövőben is csak nyugdíjjárulék fizetendő.

A járulékok összevonásával a megbízási jogviszonyban dolgozók, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a beolvadó munkaerő-piaci járulék mértékével, 17 százalékról 18,5 százalékra nő. Ugyanakkor 2020. július 1-je után ezen személyek álláskeresési ellátásokra is jogosultságot szereznek.

Már kapható a HVG 2020-as Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!
2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a „régi” járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését.

Az új törvény minimum járulékalapot vezet be a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek díjazásánál is: a tb-járulékot minden hónapban legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni (akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges havi jövedelme kevesebb ennél). A 2020. évi havi minimálbér és a garantált bérminimum összege 8 százalékkal magasabb az előző évinél, havi 161 ezer, illetve 210 600 forint. Azon naptári napokat nem szükséges figyelembe venni a minimum járulékalap számításakor, amelyen a munkavállaló táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy valamilyen ok miatt szünetel a biztosítása (például: fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét időtartama). A rendelkezést nem kell majd alkalmazni bizonyos személyek (például nappali rendszerű képzésen részt vevő hallgatók, valamint gyermekgondozási díjban, ápolási díjban részesülők)foglalkoztatásánál.

A járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályokat a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alapjának meghatározásakor is alkalmazni, azonban a járulékalap eltérhet majd a személyi jövedelemadó alapjától részmunkaidőben foglalkoztatott személyek esetén.

Júliustól enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok társas és egyéni vállalkozók esetében, azaz megszűnnének a különböző mértékű járulékalap korrekciók. Így a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér/bérminimum után kell megfizetni. Azaz míg jelenleg az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér/bérminimum 150 százaléka után kell megfizetni, 2020. július 1-jétől a minimum-járulékalap egyéni vagy társas vállalkozók esetében a minimálbérrel/bérminimummal egyezik meg. Az érintett személyek után fizetendő szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség minimuma nem változott, annak alapja továbbra is a minimálbér/bérminimum 112,5 százalékával megegyező összeg.

Júliustól általános járulékmentesség illeti meg a saját jogú nyugdíjasokat, függetlenül a foglalkoztatás formájától. A járulékmentesség tehát nem csak a munkaviszonyban állókra terjedne ki, hanem a más jogviszonyban (például megbízás keretében) munkát végzőkre is vonatkozik. Következésképpen a nyugdíjasoknak önálló vagy nem önálló tevékenységére tekintettel juttatott kifizetést általános jelleggel csak a 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó terheli. Ezzel összhangban már nem csak a munkáltatók, hanem a saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztató kifizetők is mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól az e jogviszonyra tekintettel adott kifizetés után.

Új kedvező szabály, hogy a nyugellátás megállapítása során az adózásban általános öt éves elévülési időn túl is lehetőség lenne a nyugdíjjárulékkal és nyugdíjalappal kapcsolatos kötelezettségek (bevallás, befizetés) pótlására, vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylésére.

Nő a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximális összege, ugyanis az összevont járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. (Jelenleg az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékkal szemben nem érvényesíthető e kedvezmény.

A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek továbbra is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek, melynek mértéke januártól – a nyáron elfogadott törvénymódosítással összhangban – havi 7710 (napi 257) forint.

Új eljárási szabályok alapján az adóhatóságnak 8 napon belül értesítenie kell a magánszemélyt, ha biztosítási jogviszonyának vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezne. Ha a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó hátraléka meghaladná annak három havi összegét, akkor a magánszemély TAJ kártyáját érvénytelenítik, és ezáltal a tb által támogatott egészségügyi szolgáltatásokat nem veheti igénybe térítésmentesen.

Ha egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem köteles személy (így különösen az EGT másik tagállamában biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapján vesz igénybe tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, akkor a magánszemély köteles lesz az egészségügyi szolgáltatás költségeit megtéríteni.

Továbbra is lehetőség van megállapodást kötni társadalombiztosítási ellátásra (ilyen a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás, a szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás).

Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötött megállapodás esetén a minimálbér alapján fizetendő nyugdíjjárulék kulcsa 24-ről 22 százalékra mérséklődik.

Egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötendő megállapodás előtt egy ezentúl egy állapotfelmérés szükséges. Az egészségi állapotfelmérés során megállapított fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.

A felsorolt témákról itt és itt olvashat bővebben!

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
adózóna.hu

Kedves Ruszin Zsolt!
Köszönjük észrevételét. Természetesen közölni fogjuk azt is, ha az Országgyűlés változtat a kifogásolt szabályon, illetve ha az arra hivatott bíróságok megállapítják az új minimum járulékalap Alaptörvény-ellenességet.
Üdvözlettel az Adózóna csapata.

Ruszin Zsolt

A cikkből hiányzik, hogy az alsó minimumjárulékalap (a minimálbér 30%-a) sérti a tulajdonhoz való jogot, mert akár nulla forint nettó bér is "előállhat". Így ez a szabály ütközik az Alaptörvénnyel. A Pénzügyminisztérium már gondolkodik a szabályozás finomításán.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Értékcsökkenés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close