hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Finomítások az EU HÉA-rendszerében

  • adozona.hu

Habár az EU HÉA-rendszerének korábban tervezett gyökeres reformja még nem valósult meg, köztes lépésként 2020 beköszöntével mégis újabb mérföldkőhöz érkezik az Európai Unió hozzáadottérték-adó rendszere az úgynevezett „quick fixes”, azaz gyors intézkedések hatálybalépésével. A cél a tagállamok közti ügyletek áfakezelésének egységesítése – írja hírlevelében a Mazars Kft.

Az intézkedések egy része hasonló formában, hasonló tartalommal eddig is megtalálható volt a magyar áfaszabályozásban, de az unión belüli egységesítési és finomítási törekvések a magyar társaságok részéről is felkészülést igényelnek! A cikk a 4 gyors intézkedés rejtelmeibe enged bepillantást, amelynek jogszabályi hátterét a nyári áfatörvény-módosítás, valamint a 282/2011 EU végrehajtási rendelet már tartalmazza.

1. A kiszállítás igazolása közösségi termékértékesítés esetében

A közösségi termékértékesítések adómentes kezelésének feltétele, hogy a termék igazoltan elszállításra kerüljön más tagállamba, de az igazolás pontos módjáról az áfaszabályozás nem rendelkezett. A magyar adóhatóság az aláírt, lepecsételt szállítási dokumentum (CMR) bemutatását követelte meg az adózóktól. A „quick fixes” ebben a tekintetben úgy önt tiszta vizet a pohárba, hogy meghatározza az igazolásra szolgáló dokumentumok listáját, melyek közül kettő megőrzését várja el. Az elsődleges alátámasztó dokumentumok közül az adózónak legalább egyet szükséges választania, ebbe a kategóriába került többek között, de nem kizárólagosan, az érkeztetett CMR is.

A másodlagos dokumentumok közül legfeljebb egy választható a megőrizendő kettő közül. Ezek között kapott helyet például a biztosítási kötvény, vagy a raktár által kiadott átvételi elismervény. Ha a fuvarozásról a vevő gondoskodik, a fentieken túl az eladónak egy vevői nyilatkozatot is be kell szereznie.

2. A vevő adószámára vonatkozó szigorítások

2020-tól a Közösségen belüli termékértékesítések adómentes kezeléséhez már nem lesz elegendő, ha csak a termék más tagállamba szállítását igazolják. További anyagi jogi feltételként kötelező lesz, hogy a vevő érvényes adószámmal rendelkezzen, amit közölnie kell az értékesítővel. Az érvényes adószám hiányán túl további akadály lehet, ha az adózó az ügyletet egyáltalán nem, vagy hibásan szerepelteti a Közösségen belüli összesítő nyilatkozatában (Magyarországon ez az A60-as nyomtatvány). Tehát nem lesz alkalmazható az adómentesség, ha nincs az értékesítő birtokában a vevő érvényes adószáma, vagy ha hibás vagy hiányos az összesítő nyilatkozata, kivéve, ha igazolja, hogy a hiba jóhiszemű eljárás mellett következett be. A jövő évtől tehát kiemelten fontos lesz folyamatosan ellenőrizni és nyomon követni a közösségi vevők adószámának érvényességét!

3. Vevői készlet egyszerűsítés

A vevői készlet kapcsán a változás legfontosabb eleme, hogy az egyszerűsítési szabályt minden tagállamnak egységesen be kell vezetnie. Így kiküszöbölhetővé válik az eltérő tagállami szabályozás miatti áfaregisztrációs kötelezettség! A vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés lényegét a magyar adóalanyok már jól ismerik: a vevői készletet fenntartó társaságok Közösségen belüli értékesítést, a vevők Közösségen belüli termékbeszerzést teljesítenek, amikor a vevő terméket emel le a számára fenntartott készletből. Üzleti szempontból fontos változás, hogy a vevő helyébe, aki miatt a vevői készletet fenntartják, ezentúl akár másik vevő is léphet! Ugyanakkor a nyilvántartási szabályok szigorodnak, és mind az eladónak, mind a vevőnek a jogszabályban rögzített minimális adattartalommal kell nyilvántartásait vezetni. Bár vélhetően az európai mércével szigorúbb nyilvántartási elvárásokhoz szokott magyar adóalanyoknak ez nem jelent többlet adminisztrációt, a vevői készletben érintetteknek – legyenek akár értékesítők, akár vevők a konstrukcióban – mégis javasolt a nyilvántartások szerkezetének átvilágítása!

4. A láncértékesítést érintő változások

A láncértékesítés lényege, hogy míg a lánc szereplői közt egymás után több értékesítés megy végbe, és a számlázás is ezt követi le, az áru fizikailag nem kerül a köztes szereplők birtokába, hiszen a kiszállítás az első szereplőtől közvetlenül az utolsó vevőhöz történik. Az értékesítések sorában mindig az az ügylet esik adómentes megítélés alá, amelyikhez a fuvarozás kapcsolódik. Ha közbenső vevő fuvaroz vagy fuvaroztat, az eddigi törvényi vélelem az volt, hogy a fuvaroztatást végző vevői minőségben jár el, mely vélelem megdönthető volt. 2020-tól a főszabály változatlan, viszont, ha a közbenső szereplő közli az eladóval az indulás tagállama szerinti közösségi adószámát, úgy eladóként fogja teljesíteni a fuvarozást, vagyis az az értékesítés esik adómentes megítélés alá, amelyben értékesítőként vesz részt.

A jövőben így érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a társaság vagy partnerei milyen adószámot tüntetnek fel a számlán, hiszen ez akár az ügylet adókezelésére is hatással lehet – olvasható a Mazars hirlevelében.

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisvállalkozói minősítés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink