További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Összefoglaló az adótörvények módosításáról

  • adozona.hu

Az Országgyűlés múlt pénteken elfogadta a nyári adócsomagot, amely számos olyan rendelkezést is tartalmaz, amely már a 2019-es év adókötelezettségeit is jelentősen befolyásolni fogja. Az OrienTax összefoglalta a változásokat.

TÁRSASÁGI ADÓ

Feltöltési kötelezettség

Talán a vállalkozók számára az egyik legnagyobb pozitív meglepetés, hogy megszűnik a feltöltési kötelezettség intézménye. Az adózók 2019. adóévben ugyanakkor még – választásuk szerint – külön nyilatkozat benyújtásával alkalmazhatják a feltöltést abban az esetben, ha a 2019. adóévük utolsó hónapjának 20. napja a módosító törvény hatálybalépésénél nem korábbi. Erre azért enged lehetőséget a jogszabály, hogy a látvány-csapatsportok támogatására még lehetőség nyíljon ezen a módon.  Az adóelőlegekből, illetve év végi fizetendő adóból történő adófelajánlást a módosítás nem befolyásolja; illetve kedvező változás a korábbi tervezethez képest, hogy a havi, negyedéves adóelőleg kedvezményezett célra történő felajánlásának értékhatára az adóelőleg összegének 50 százalékáról annak 80 százalékára emelkedik. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek mértéke arányaiban jóval elmaradt eddig a feltöltéskor tett felajánlásokhoz képest, vagyis ami a cégeknek öröm, az a sportszervezetek finanszírozása szempontjából meglehetősen hátrányos is lehet.

Csoportos adózás

  • A legjelentősebb tartalmi változás, hogy a megszűnik a csoporttagok közötti azonos pénznemre vonatkozó feltétel, vagyis a jövőben már nincs akadálya a csoport létrehozásának abban az esetben, ha az egyik adózó pl. euróban a másik pedig forintban vezeti könyveit.
  • A tevékenységét év közben megkezdő személy is kérelmezheti, hogy csoportos társasági adóalany tagja legyen. Adóhatósági engedély alapján az adózó csoportos társasági-adóalanyként kezdheti meg a tevékenységét és már nem szükséges megvárni a következő adóévet a csatlakozással.
  • Adminisztratív egyszerűsítés, hogy a módosítás szerint az egyedi adóalapokról nem szükséges a csoporttagoknak egyedileg nyilatkozni a hatóság felé, ugyanakkor a csoporttag továbbra is kötelezett marad a csoportképviselő részére történő bevallásokhoz szükséges nyilatkozattételre, ami alapján a csoportképviselő teljesíti az adatszolgáltatás az egyedi adóalapokról.

Fejlesztési adókedvezmény

A fejlesztési adókedvezmény tekintetében szintén jelentős könnyítéseket vezetett be a módosító törvény. A létszám és bérköltség növelésére vonatkozó kötelezettségvállalás (ahol eddig releváns volt) helyett az új szabályozás létszám megtartási kötelezettséget vezet be az adókedvezmény igénybevételének adóéveire vonatkozóan a beruházás megkezdését megelőző 3 év létszámadataihoz viszonyítva. Az új szabály kizárólag a 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkozik, a korábban megkezdett beruházásokat a változás nem érinti.

A KKV jogcím esetében évente csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási volumen értékhatárai:

  • a módosító törvény hatályba lépése után megkezdett és bejelentett KKV beruházások esetében a beruházási minimum értékhatár a korábbi 500 millió forintról kisvállalkozások esetében 300 millió forintra, középvállalkozások esetében pedig 400 millió forintra csökken.
  • 2021-től a beruházási minimum értékhatár kisvállalkozások esetében 200 millió forintra, középvállalkozások esetében 300 millió forintra csökken.
  • 2022-től az értékhatár 50 millió forintra módosul a kisvállalkozások esetén, 100 millió forintra a középvállalkozások esetében.

Adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok – hibrid struktúrák és tőkekivonási adó

A nyári törvény módosítás az adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (ATAD), valamint a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciákra vonatkozó 2017. május 29-i 2017/952 tanácsi irányelvnek implementációjával összefüggésben számos új szabályt vezet be.

Ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek:

A hibrid struktúrákból adódó adókikerülési gyakorlatok ellen új szabályozás kerül bevezetésre 2020-tól. Részletes szabályok vonatkoznak majd azon eltérő jogi minősítéséből eredő különbségből származó esetkörökre vonatkozóan, amelyekre a szigorító rendelkezések kiterjednek. A módosító törvény alapján az egyes esetkörök magában foglalják például az olyan hibrid gazdálkodó szervezettel kapcsolatos kifizetéseket, amely kettős levonást eredményeznek társasági adó szempontból. A szabályozás továbbá kiterjed egyes, állandó telephellyel kapcsolatos kifizetésekre is.

Amennyiben az adott kifizetés eltérő jogi minősítés szerinti korlátozás alá esik, az érintett adózó nem alkalmazhatja a költség, ráfordítás figyelembevételére, az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó társasági adó rendelkezéseket, amennyiben a tényállásban kapcsolt vállalkozás érintett vagy a tényállás alapjául szolgáló megállapodásban a különbség az ellenértéket bizonyítható módon befolyásolja vagy befolyásolta.

A hitelintézetek először 2023-tól alkalmazhatják az egyes hibrid struktúrákkal összefüggő rendelkezéseket.

Tőkekivonás megadóztatása

A módosító törvény értelmében az Európai Uniós szabályokkal összhangban bevezetésre kerül 2020-tól az úgynevezett tőkekivonási adó („exit tax”). Az új szabályozás az alábbi eszköz- vagy tevékenység kivonási esetköröket jelöli meg adóztatandó tényállásként:

  • az üzletvezetési helyének külföldre helyezése, amely külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után;
  • egyes telephely és székhely közötti, külföldre történő eszközáthelyezéseket,
  • belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése külföldre.

Az adókötelezettség alapja az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke és a számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, amennyiben a társasági adó törvény rendelkezései alapján egyébként a kivonásra okot adó körülmény miatt adóalap-módosítási kötelezettsége nem merülne fel.

A fizetendő adó esetében lehetőség lesz részletfizetés választására, ez alapján a részletfizetést választó adózó a fizetendő adót 5 év alatt fizetheti meg. A kivonással párhuzamosan ugyanakkor a szabály arra az esetkörre is kitér, amikor az eszközök, üzleti tevékenység áthelyezése az Európai Unió tagállamából belföldre történik. Ebben az esetben az érintett eszközök bekerülési értéke alapesetben az eszköz piaci értéke.

Egyéb módosítások

  • Az egyes tulajdonosi tőketranzakciós ügyletek kapcsán az új szabály előírja, hogy 2020. január 1-jét követően akkor is szükséges a transzferár szabályokat alkalmazni, ha a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, amely az apportot megelőzően nem rendelkezett többségi befolyással, viszont az apport ügylet révén többségi befolyást szerez. A módosítás továbbá a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is előírja a transzferár szabályok alkalmazását.
  • Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatási maximum szabály. A látvány-csapatsport rendszerben működő sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása esetén a támogatás igénybevételének alapját a módosítás szerint nem a működési veszteség adja, hanem a látvány-csapatsport támogatási rendszer többi jogcíméhez hasonlóan támogatási intenzitás kerül meghatározásra (az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 600 millió forint).
  • Új társasági adóalanyként jelenik meg a vagyonkezelői alapítvány. A vagyonkezelő alapítvány társasági adókötelezettségeire a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések alkalmazandóak.
  • A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon és a vagyonkezelői alapítvány bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesül a társasági adó megfizetésének kötelezettsége alól. E szabályozás már a 2019. adóévtől alkalmazható a feltételeknek megfelelő adóalanyok esetében.
  • A reklámadó átmeneti megszűnésének időszakára a módosítás kizárja a nem elismert költségre vonatkozó rendelkezés alkalmazandóságát.

HELYI ADÓK

Feltöltési kötelezettség

A helyi adótörvény korábbi szabálya szerint az iparűzési adóelőleget annak a vállalkozónak kell kiegészítenie, aki a társasági adóban is adóelőleg-kiegészítésre kötelezett. Az elfogadott módosítás alapján a társasági adóval kapcsolatos adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnik, ugyanakkor az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében a helyi iparűzési adó vonatkozásában megmarad ez a kötelezettség, a helyi adótörvény explicit módon tartalmazza az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalanyi kört.

A feltöltést a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető és az adóévet megelőző adóévben 100 millió forint nettó árbevételt elérő vállalkozó (ideértve a külföldi vállalkozót is) köteles teljesíteni.

A fenti módosítás a kapcsolódó törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

A 2020. január 1-jétől a helyi iparűzési adóról szóló bevallás NAV-on keresztül történő benyújtására csak akkor lesz mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

Az adóadatok NAV általi továbbítása

2019. július 1-jétől – főszabály szerint – nem lesz szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való külön bejelentésére. Ezeket az információkat ugyanis az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

A módosítás ezt az adminisztrációs tehercsökkentő intézkedést kiterjeszti a (helyi iparűzési adóalany, idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett) vállalkozó helyi adótörvényben definiált telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságok felé való bejelentkezési és változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére is.

A fentiek mellett – szintén az adminisztrációs terheket csökkentendő – az adóalanyoknak lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék az állami adóhatóságon keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz.

A fenti módosítások 2020. január 1-jén lépnek hatályba.

Alapítványok adómentessége

A helyi adótörvény hatályos előírása értelmében az alapítványok valamennyi helyi adó alól feltételes helyi adómentességet élveznek (a mentesség akkor jár, ha az alapítványnak az adóévet megelőző adóévben nem volt társasági adófizetési kötelezettsége). A módosításhoz kapcsolódó indokolás alapján ugyanakkor nem indokolt, hogy ez a mentesség vonatkozzék a Ptk. szerinti magánalapítványokra és a magánvagyonokat kezelő vagyonkezelő magánalapítványokra.

Ennek következményeként a törvénymódosítás fogalom-meghatározással rögzítené, hogy a helyi adótörvény alkalmazásában 2020. január 1-jétől kizárólag a közhasznú jogállású alapítványok (ideértve a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítványt is, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit) részesülhetnek helyi adómentességben. Ezzel együtt a törvény átmeneti rendelkezésben feltételes személyes, helyi adómentes státuszt biztosít a hatályos szabályok alapján feltételes mentességre jogosult alapítványoknak, amennyiben azok vállalják, hogy 2022. december 31-éig közhasznú jogállást szereznek.

Sportvállalkozások iparűzési adóelőnyével kapcsolatos adatszolgáltatás

A helyi adótörvény 2018. január 1-jétől hatályos szabályai alapján a sportvállalkozásokat adóelőny illeti meg a helyi iparűzési adóban (a nettó árbevételüket csökkenthetik például a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet értékesítéséből, származó árbevétellel).

Az európai uniós versenyjogi szabályok értelemben az adózó által érvényesített kedvezmény formájában megvalósuló támogatási programokról az állami adóhatóságnak kell adatot szolgáltatnia a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) részére. Ugyanakkor ez az adatszolgáltatás információ és hatáskör hiánya okán jelenleg nem teljesíthető.

A törvénymódosítás ezt a hiányosságot kívánja orvosolni azáltal, hogy 2020. január 2-ai hatállyal a sportvállalkozások kizárólag az állami adóhatóságon keresztül (elektronikus úton) nyújthatják be az iparűzési adóbevallásukat. Ezáltal az állami adóhatóság az adóbevallásban feltüntetett adatokból ki tudja nyerni a kedvezményre vonatkozó adatokat. Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a fenti módosítást már a szabály hatálybalépését magában foglaló adóévben is alkalmazni kell a naptári évtől eltérő üzleti évet választó sportvállalkozások esetén.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Magánalapítvány fogalmának bevezetése

  • Új fogalomként jelenik meg az Szja törvényben a magánalapítvány, amelyhez kapcsolódó adózási rendelkezések számos tekintetben hasonlóságot mutatnak a bizalmi vagyonkezeléssel.
  • Magánalapítványnak minősül a jövőben i) az alapító, a csatlakozó, illetőleg az előbbiek hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a ii) nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány is.
  • Mindkét típusú alapítvány esetben feltétel lesz azonban, hogy a magánalapítvány kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal, valamint ezek hozamaival gazdálkodhat.
  • 2020-tól osztaléknak minősül a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték. Amennyiben viszont a kedvezményezett magánszemély ezt a jogállását ellenérték jelleggel szerzi meg, az nem minősül majd osztaléknak, hanem a tevékenységre tekintettel kell minősíteni. Kiemelendő, hogy ha az alapítványi vagyon és a hozamok nem elkülöníthetőek, a magánszemély által megszerzett teljes vagyoni érték osztalékként lesz adóköteles.
  • Hasonlóan a bizalmi vagyonkezeléshez adómentes lesz a magánalapítvány vagyona terhére (ide nem értve annak hozamait) a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték (kivéve, ha a kedvezményezett a bevételét valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá ha a hozamok nem különíthetőek el az alapítványi vagyontól).

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

  • A Családvédelmi Akcióterv keretében 2020. január 1-jétől új adóalap-kedvezmény lép életbe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára.
  • Az adóalap-kedvezmény a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), továbbá bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemtípusok tekintetében érvényesíthető, és azokkal egyenlő mértékű.  Ennek következtében lényegében az ilyen jövedelmek után a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem keletkezik adókötelezettségük.
  • A kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem lesz csökkenthető, és a kedvezmény érvényesítéséhez az adóbevallásban nyilatkozatot kell majd tenni.
  • A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén i) a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt, ii) a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, valamint iii) a 2019-es évet megelőző évre vonatkozó, de 2019. december 31-ét követően kifizetett jövedelmek tekintetében érvényesíthető a kedvezmény.

Az összevont adóalap megállapítása

A szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése következtében a korábbi 84 százalékkal szemben a megállapított jövedelem 85 százalékát kell 2019. július 1-jét követően jövedelemként figyelembe venni, ha a jövedelem után a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették). Szintén a jövedelem 85 százalékát kell az adóelőleg-alap számításánál is figyelembe venni.

Kiemelt sportrendezvények keretében adott juttatások

  • A törvénymódosítás több adómentes tételt is meghatároz a nemzetközi sportszövetségek által, valamint a kiemelt sportrendezvények keretében adott juttatásokkal kapcsolatban. Így például a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az UEFA vagy annak tulajdonában álló gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemélyek részére adott bizonyos juttatások adómentesek lesznek.
  • Adómentesnek minősül majd továbbá a Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által sportdiplomáciai kapcsolatok keretében biztosított szállás, utazás, vendéglátás, illetve ajándék, valamint az ilyen sportszövetség által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére adott napidíj. Szintén adómentes a nemzetközi sportszövetséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló sportolónak, edzőnek a sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggésben adott támogatás, ösztöndíj.
  • a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az UEFA-val, az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély részére adott juttatások adómentesek lesznek;
  • A kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített eseményhez kapcsolódó bizonyos juttatások is adómentességet élveznek majd.

Termőföld átruházása

Adómentesnek minősül a jövőben a termőföldek átruházása keretében az az eset, amikor az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület átruházása tulajdonostárs részére történik.

Kamatjövedelem

Korábban elfogadott módosítás, de ugyancsak 2019. július 1-jétől lép hatályba az Szja. tv. azon rendelkezése, mely szerint nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni a magyar állam által kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet (ez az értékpapír lehet: kamatozó kötvény, kamatozó kincstárjegy, diszkont kötvény, diszkontkincstárjegy). Az új szabályt a hatálybalépés napjától (azaz 2019. július 1.) kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-sorozatok esetében kell alkalmazni.

Adómentes családtámogató juttatások 2019. július 1-jétől

  • 2019. július 1-jétől adómentes a babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerinti kamattámogatás és a gyermekvállalási támogatás összege.
  • Szintén adómentessé vált 2019. július 1-jétől a nagycsaládok személygépkocsi-szerzési támogatása (a szerzési támogatás mértéke 2 500 000 forint, de legfeljebb a megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50 százaléka).

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

A 2016-ban elfogadott bérmegállapodással összhangban 2019. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. A módosítás várható volt, tekintettel arra, hogy a tavaly megvalósult reálbér növekedés meghaladta a 6 százalékpontot, melyhez korábban a szociális hozzájárulási adó csökkentését kötötték.  Külön átmeneti rendelkezéseket a jelenlegi módosítás nem tartalmaz, azonban a korábban a szocho törvénybe ültetett rendelkezések alapján a megváltozott adómértéket először majd a 2019 július hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre kell alkalmazni.

A társadalombiztosításra vonatkozó korábban elfogadott módosításokkal összhangban (melyről itt írtunk bővebben), a szocho törvénybe is átültetésre kerülnek a Magyarországon dolgozó brit állampolgárokra vonatkozó átmeneti szabályok. Ennek megfelelően a brexitet megelőzően megkezdett, jelenleg is folyamatban lévő kiküldetések esetében a kiküldetés végéig, de legfeljebb 2020. december 31-éig az EU-ban érvényben lévő szabályok alkalmazandók, azaz a kiküldött személyek A1 igazolással mentesülhetnek a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alól.

Azok a brit állampolgárok, akik a brexitet követően kezdik meg magyarországi kiküldetésüket, harmadik országbeliként mentesülhetnek a magyarországi társadalombiztosítási kötelezettségek alól abban az esetben is, ha az elmúlt három évben már dolgoztak Magyarországon. Ez a megelőző kiküldetésekre vonatkozó átmeneti mentesítő szabály 2020. december 31-éig marad érvényben, amikorra a tervek szerint megszülethet az Egyesült Királyság és Magyarország közötti bilaterális szociális biztonsági egyezmény.

A korábbi szociális hozzájárulási adó szabályaival összhangban nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni a nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek által e jogviszonyára tekintettel megszerzett bevétele tekintetében. A szabály emiatt visszamenőleges hatállyal, 2019. január 1-jétől alkalmazandó.

A mezőgazdasági őstermelők számára jelentősebb módosítást jelent, hogy éves adómegállapítási időszak alkalmazása kerül bevezetésre a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében a mezőgazdaságra jellemző szezonalitás miatt. Az adóelőleg fizetésre kötelezett őstermelőknek negyedévente adóelőleget kell fizetniük, a befizetett adóelőlegekkel az éves személyi jövedelemadó bevallásukban kell elszámolniuk. Az adóelőleg megállapítására nem kötelezett őstermelőknek az éves személyi jövedelemadó bevallásukban kell számot adniuk az őket terhelő szociális hozzájárulási adóról. A módosítás értelmében a szabályokat már a 2019-es adóév vonatkozásában is alkalmazni kell.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forintról (napi 250 forint) 7710 forintra (napi 257 forint) növekszik 2020. január 1-jétől.

A most elfogadott törvénymódosítás egyelőre nem tartalmazza a sajtóhírekben már bejelentett változást, miszerint egyetlen járulékteherré olvadna össze a 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék.

ÁFA

Vevői készlettel kapcsolatos változások

  • A vevői készlet alapvetően egy áfa-adminisztrációs egyszerűsítés, amelynek alkalmazása esetén nem kell a közösségen belüli sajátáru mozgatás szabályait alkalmazni, azaz az adózónak nem kell abban a tagállamban bejelentkeznie, ahova a terméke – anélkül, hogy azt értékesítette volna – elszállításra került.
  • 2018-ban az Európai Unió Tanácsa módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be a vevői készletekre vonatkozóan. Az elfogadott adócsomag e módosító irányelvet ülteti át a hazai jogrendbe.
  • Az irányelv átültetése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a hazai áfa-szabályozás eddig is lehetővé tette a vevői készletre vonatkozó szabályok alkalmazását, azonban a módosító irányelvhez képest kevésbé részletezett módon.
  • A vevői készletre vonatkozó új rendelkezések – hatásukat tekintve – a jelenlegi szabályokkal teljesen azonos adminisztrációs egyszerűsítést tesznek majd lehetővé az e konstrukciót alkalmazó adóalanyok részére (vagyis az adózóknak nem kell majd abban a tagállamban bejelentkezniük, ahova a termék elszállításra került).
  • A módosítás alapján a vevői készlet alkalmazásához több olyan feltételt is teljesíteni kell (pl. a vevői készletbe adott terméket 12 hónapon belül értékesíteni kell), amelyet a jelenlegi szabályozás nem követel meg. Hasonlóan, tételesen lesznek meghatározva azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés helyett a sajátáru-mozgatás szabályait kell majd alkalmazni.
  • A vevői készletre vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1-jétől kell majd először alkalmazni. A 2020. január 1-je előtt vevői készletbe továbbított termékek elszámolására speciális átmeneti rendelkezések kerültek meghatározásra.

Behajthatatlan követelés mint az áfaalap utólagos csökkentésének egyik jogcíme

Egy nemrégiben kiadott Európai Bírósági ítéletnek is köszönhetően a jövőben lehetőség lesz az áfaalap utólagos csökkentésére behajthatatlan követelés jogcímén.

Az elfogadott adócsomag értelmében az áfatörvény külön fogja definiálni a behajthatatlan követelés fogalmát. Így behajthatatlan követelés alatt azon követelésként fennálló bruttó ellenértéket kell majd érteni, amelyre a következő feltételek egyike teljesül:

  • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
  • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
  • a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

Az áfatörvényben külön kihangsúlyozásra fog kerülni, hogy behajthatatlan követelés jogcímen csak akkor csökkenthető utólagosan az áfa-alapja, ha az adózó figyelemmel volt a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére. Emellett az áfatörvény rendkívül szigorú feltételeket fog megkövetelni az adózóktól a behajthatatlan követelés áfaalapban történő elszámolására (összesen 9, együttes feltételt kell majd teljesíteniük az adózóknak).

Az adócsomag alapján az áfatörvény rendezni fogja továbbá azt az esetet is, amikor a behajthatatlan követelés miatt történt áfa-alap csökkentést követően az adós mégis rendezi tartozását vagy annak egy részét. Ez esetben önellenőrzés útján kell majd a korrekciót elvégezni.

A módosítás 2020. január 1-jétől fog hatályba lépni. Az átmeneti rendelkezés értelmében, az áfa alapjának behajthatatlan követelés jogcímén történő csökkentése azokban az esetekben is alkalmazható lesz, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2020. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

Egyéb rendelkezések

  • A láncértékesítés szabályainak az alkalmazása kapcsán rögzítésre került, hogy a közbenső szereplő akkor döntheti meg azon vélelmet, hogy a láncban vevői pozícióban jár el, ha közli azon tagállami adószámát, ahonnan a terméket elfuvarozzák. A rendelkezés 2020. január 1-jén fog hatályba lépni azzal, hogy ezen új szabályt először akkor kell majd alkalmazni, amikor a sorban első értékesítő által teljesített termékértékesítés 2019. december 31-ét követi.
  • EU Bíróságának ítéletei alapján az áfatörvény a jövőben lehetővé fogja tenni, hogy az adóalany közvetlenül az adóhatóságtól kérelmezhesse az őt terhelő előzetesen felszámított áfa összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg (ilyen eset például, hogy az adóalany rá tévesen áthárított adót fizetett meg a partnerének, de a partner megszűnése miatt a tévesen megfizetett adó összegének a partnertől történő visszatéríttetésére nincs lehetőség). E lehetőséggel 2020. január 1-jétől élhetnek majd először az adózók.
  • Az áfatörvény 3. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások köre kiegészül a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatással, vagyis a jövőben e szolgáltatás esetében a korábbi 18 százaléka helyett az 5 százalékos adókulcs lesz alkalmazandó. Az újonnan meghatározott kedvezményes adókulcsot azokban az esetekben kell majd először alkalmazni, ahol a teljesítés időpontja 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
  • A megszavazott adócsomag értelmében az áfamentes közösségen belüli termékértékesítés feltétele lesz, hogy a terméket beszerző adóalany vagy áfafizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy adószámmal rendelkezzen a termék feladási helyétől eltérő tagállamban, és ezt az adószámot közölje az értékesítővel. A mentesség további feltétele, hogy az értékesítő az ügyletről összesítő nyilatkozatot nyújtson be. A rendelkezés 2020. január 1-jétől lép hatályba.
  • Mentességet élvez az a szolgáltatás nyújtás, amelynek az ellenértéke beépül az importált termék adóalapjába. A módosítás értelmében ez a mentesség csak akkor lesz alkalmazható, ha az adott szolgáltatást közvetlenül az importáló részére nyújtják. Hasonló szigorítás kerül bevezetésre a speciális vámeljárások (átmeneti megőrzés, vámraktározás, aktív feldolgozás, ideiglenes behozatal, külső vagy belső árutovábbítási eljárás) alatt álló/alá kerülő termékek értékesítéséhez, közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozóan is: az ilyen szolgáltatások is csak akkor lehetnek áfamentesek, ha azokat közvetlenül a terméket értékesítő vagy beszerző személy részére nyújtják. Ezek a módosítások a folytatását jelentik a már idén hatályba lépett szigorító intézkedéseknek, amelyek értelmében az import/export ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások nem élvezhetnek mentességet a szolgáltatási lánc összes szereplőjénél. A fenti módosítások a kihirdetést követő 31. naptól érvényesek.

KISADÓK

Kisvállalati adó (KIVA)

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke is 13 százalékról 12 százalékra csökken, de csak 2020. január 1-jei hatállyal.

A jelenleg hatályos szabályok szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, vagy ha a finanszírozási költségei egy meghatározott szintet meghaladnak. Ezzel összhangban a törvénymódosítás a kisvállalati adózás választását is kizárja ezekben az esetekben. A módosítás a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

2020. január 1-jétől a külföldről kapott (járó) osztalék-bevétellel történő adóalap-csökkentésnek az is feltétele lesz, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont is) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. Ezzel összhangban az adóelőleg megállapításának szabályai is változnak.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)  

A mostani szavazással véglegessé vált, hogy 2020. január 1-jétől megszüntetésre kerül az egyszerűsített vállalkozói adó az adórendszer egyszerűsítése érdekében.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)

Kifizetői ekho csökkenése

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összhangban 2019. július 1-jei hatállyal az ekho mértéke is 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Átmeneti rendelkezéseket – a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan – itt sem tartalmaz a módosítás.

Nemzetközi sportszövetségek munkavállalóinak ekho szerinti adózása

Az Országgyűlés 2019. április 2-án elfogadta a Sportv. módosítását, megteremtve ezzel a nemzetközi sportszövetségek Magyarországra településének jogi lehetőségét. Annak érdekében, hogy Magyarország a nemzetközi sportszövetségek számára vonzó célponttá váljon, a törvénymódosítás a nemzetközi sportszövetségek munkavállalói számára is lehetővé teszi az ekho szerinti adózást, évi maximum 250 millió forintos bevétel határig (a minimálbér összegéig az általános szabályok szerint kell majd adót és járulékokat fizetniük). A munkavállaló már a nemzetközi sportszövetség bejegyzésének időszakában is választhatja az ekhót. Az főszabálytól eltérően a nemzetközi sportszövetség munkavállalói a külföldi pénznemben szerzett bevételekre is alkalmazhatják az ekho szerinti adózást abban az esetben, ha külföldön is végeznek munkát. A nemzetközi sportszövetséget nem terheli a kifizetői ekho.

Ez a változás a kihirdetését követő naptól lép hatályba.

EGYÉB ADÓK

Reklámadó

A reklámadó tényleges alkalmazása2019. július 1. és 2022. december 31-. időszakban átmenetileg megszűnik azzal, hogy az elfogadott módosítás szerint 0 százalékra csökkena reklámadó mértéke mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén.

A módosítás átmeneti szabályként előírja, hogy a 0 százalékos adómértéket az adóévi adóalap időarányos (2019. július 1-jétől az adóév végéig eltelt napok száma és a teljes adóév naptári napjai száma szerint arányított) részére vagy – amennyiben az adózó úgy dönt – a könyvviteli zárlat alapján megállapított első féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére kellene alkalmazni a 2019. július 1-jét magában foglaló adóévben.

Az előbbiek mellett a 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóelőlegének csak a felét kellene megfizetni, mégpedig az adózóra irányadó két előlegfizetési időpont közül abban, amelyet az adózó választ. Ezzel együtt a módosítás kizárja az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, azzal, hogy az nem áll fenn a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban.

A módosítás a reklámadó 0 százalékra történő változtatásával az egyéb kapcsolódó adókötelezettségek teljesítését (például nyilatkozattétel; adófizetési, adóelőleg-fizetési és előleg-kiegészítési kötelezettség; bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti sajátos szankció alkalmazása; vélelmezett adó megállapítása) is felfüggeszti a 2019. július 1. és a 2022. december 31-e közötti időszak tekintetében.

A fenti módosítások a kapcsolódó törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba. A javaslat a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok számára is lehetővé teszi ezen módosítások alkalmazását a hatálybalépéssel egyidejűleg (főszabály szerint ezen adózóknak az üzleti évük első napján hatályos szabályokat kellene alkalmazniuk).

Fontos kiemelni, hogy a júniusi tervezethez képest a végső módosítás már tartalmazza, hogy a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti átmeneti időszakban a reklámköltések a társasági adóban automatikusan elszámolhatóak minden további adminisztratív feltétel teljesítése nélkül (pl. reklámadó alanya által kiállított nyilatkozat megléte).

Turisztikai hozzájárulás

A módosítás értelmében az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is bekerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatások körébe. (Ezt az indokolja, hogy 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa mértéke is 5 százalékra csökken.) A hozzájárulás számítására vonatkozó szabályok nem változnak, így a hozzájárulás alapja a szálláshely-szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke,, a hozzájárulás mértéke pedig 4 százalék.

Vám

A Vámkódex 158. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbra is lehetőség lesz – különösen üzemszünet esetén van ennek jelentősége – a vám-árunyilatkozat papír alapú benyújtására, akár az egységes vámokmánytól eltérő formátumban is. Ehhez továbbra is a Vámhatóság előzetes engedélye szükséges, az engedély számát a nyilatkozaton rögzíteni kell.

Lehetőség lesz továbbá az árunyilatkozatot számítógépes feldolgozásra közvetlenül alkalmas módon (xml formátumban) rögzítve is benyújtani, az ily módon benyújtott adatoknak azonban joghatásuk a módosítás értelmében nem lesz. A nyilatkozatokat tehát ebben az esetben is be kell nyújtani papír alapon is.

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény fenti módosítása a kihirdetés napjátólérvényes.

A pénzügyi tranzakciós illeteték

A módosítás értelmében illetékmentessé válik (a kihirdetést követő naptól) a 20 ezer forint alatti postai csekkes befizetés, e felett pedig az illeték mértéke 6 ezer forintban lesz maximalizálva.

A módosítás mentességet vezet be a kincstár által vezetett számlák terhére történő fizetési műveletekre is. Mentesül továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték alól (2020. január 1-jétől) a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között bonyolított tranzakciók mellett az ugyanezen célból kezdeményezett (természetes személy által teljesített) postai csekkes befizetés is.

ILLETÉK

Illetékek

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolta azt, hogy az magyar illetékszabályozás kizárólag a Magyarországon bejegyzett, tartósan közérdekű célra alapított alapítványokat minősíti alapítványnak. A további jogviták elkerülése érdekében szükségessé vált tehát az alapítvány fogalmának átalakítása.

A törvény újragondolt definíciója szerint az illetékek szempontjából alapítványnak minősül a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett olyan alapítvány, amely a Civil törvény szerint közhasznú jogállással bír, valamint bármely EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, amely igazolni tudja, hogy teljesíti a Civil törvény közhasznúságra vonatkozó feltételeit (kivéve természetesen a magyarországi nyilvántartásba vételt).

Mivel a módosított meghatározás már nem tartalmazza a tartós működésre vonatkozó feltételt, az újonnan alapuló Magyarországon bejegyzett szervezeteknek illetékmentesség biztosításához igazolniuk kell, hogy az alapítás évét követő második év végéig közhasznú jogállást szereztek. A külföldi alapítványoknak pedig vállalniuk kell, hogy az alapítás évét követő második év végéig eleget tesznek a közhasznú jogállás feltételeinek. Amennyiben e feltételeket az adott alapítványok nem teljesítik, az illetékfizetési kötelezettségük utólagosan, késedelmi pótlékkal növelten áll be az elfogadott törvénymódosítás szerint.

A definíció módosításával tehát az alapítványokra vonatkozó illetékmentesség kiterjesztésre kerül a külföldi alapítványokra is, amennyiben azok megfelelnek a Civil törvény megadott feltételeinek. Az illetékmentesség a külföldi alapítványok magyarországi vagyonszerzései, Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásai kapcsán lesz alkalmazandó. Az illetékmentesség további feltétele lesz azonban az is, hogy az adott külföldi alapítványnak az eljárást megelőző adóévben ne keletkezzen a magyar társasági adónak megfelelő adófizetési kötelezettsége.

A törvényjavaslat szerinti rendelkezések 2020. január 1-jén lépnek hatályba.

ADÓZÁS RENDJE

Ekáer szabályokban bekövetkező változások

A korábbi szabályozástól eltérően a módosítás értelmében 2020-tól a hibásan vagy hiányosan felvitt adatokat tartalmazó ekáer-bejelentés egyszeri módosítására lesz lehetősége az adózóknak. A korrekciót az ekáer-bejelentés lezárását követő 3 munkanapon belül, a bejelentésekre rendszeresített felületen lehet majd megtenni. A bejelentés módosítása pótlékkötelezettséget von maga után, melynek összege módosított adatonként ötezer forint lesz.

Az ekáer-bejelentés elmulasztásáért vagy hibás megtett bejelentésért kiszabható mulasztási bírság szabályai a módosítás értelmében –már a törvény kihirdetését követő 31. naptól – úgy módosulnak, hogy mulasztási bírság kiszabásának nem lesz helye a jövőben, ha az adózó igazolni tudja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

Csoportos társaságiadó-alanyiság megszűnése szabályainak módosítása

A módosítás értelmében változnak a csoportos társaságiadó-alanyiság megszűnésének szabályai. A jövőben (a törvény kihirdetését követő 31. naptól) ha bármely tagra nem, vagy nem teljes körűen teljesülnek a csoportos adóalanyiság törvényi feltételei, akkor az adóhatóság – a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozat visszavonása, azaz a csoportos adóalanyiság megszüntetése helyett – kizárólag az érintett csoporttag csoporttagságát szünteti meg.

Hosszabb iratmegőrzési kötelezettség az egyezmények hatálya alá eső jövedelmek esetén

A módosítás az általánosnál hosszabb, 10 éves iratmegőrzési kötelezettséget ír elő a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratok esetében. E rendelkezések már a törvény kihirdetését követő naptól hatályba lépnének.

Helyi iparűzési adó alanyok adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló módosítás

A módosítás értelmében 2020-tól a helyi iparűzési adó alanyai bejelenthetik a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyüket az állami adóhatósághoz, amely e bejelentést követően továbbítja az adózó által tett bejelentésekhez (bejelentkezés, változás-bejelentés) kapcsolódó adatokat az adott önkormányzati adóhatóság(ok) felé. A telephelyek állami adóhatósághoz történő bejelentése az adózónak nem kötelezettsége, mindössze egy lehetőség, amely csökkenti az adminisztrációs terheit.

Mindemellett szintén 2020-tól az adózó az önkormányzati adóhatóságnál eljárni jogosult képviselőjét is bejelentheti az állami adóhatósághoz. Ez az adat szintén automatikusan továbbításra kerül a telephely önkormányzati adóhatóságához és így megszűnik a képviseletre jogosult bejelentésére vonatkozó kötelezettség az önkormányzati adóhatóság felé.

Szja-törvény szerinti kedvezményekre vonatkozó módosítások

A kifizető által benyújtandó adatszolgáltatási kötelezettség tartalma a módosítás szerint a 2020-tól kiegészül annak érdekében, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák kedvezménye is érvényesíthető legyen az adóhatóság által készített bevallástervezetben.

Elévülés nemzetközi vitarendezési eljárásnál

A módosítás kihirdetését követő naptól nemzetközi vitarendezési eljárás iránti kérelem az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülés idején túl is benyújtható, amennyiben az eljárás a 2018. január 1-jét követő adómegállapítási időszakot érinti. Az ezt megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő eljárás megindításának feltétele azonban, hogy a kérelem az elévülési időn belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

A módosítás szerint az eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket, valamint az eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve meghozott határozatot akkor is végre kell hajtani, ha a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának időpontjában az elévülési idő már eltelt.

ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉSEK CSERÉJE

Az országonkénti jelentések cseréje Magyarország és az Európai Unió országai, valamint a külön törvényben felsorolt országok viszonylatában valósul meg. Felkészülve arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, a törvénymódosítás a külön törvényben felsorolt országok közé beemeli az Egyesült Királyságot. Ezzel a módosítással – mely a kihirdetést követő napon lép hatályba – Magyarország a jövőben is információt tud cserélni a volt tagállammal

 A 2019-es változásokról korábban közölt cikkeinket itt, a 2020-asokról itt olvashatja el!

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Regisztrációs adó könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkásszállás idegenforgalmi adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X