Itt az új Art. és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat

Megosztás Tetszik

Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésnek az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslatokat. A szaktárca szerint, ha az Országgyűlés megszavazza az új törvényeket, egyszerűbb, könnyebb és még inkább ügyfélbarát lesz az adózás.

A kormány 2016. április 4-ei ülésén tárgyalt és elfogadott Art.-koncepció szerint az újraszabályozás célja annak tükrözése, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből – áll az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat indoklásában.

A tervezet ezen célkitűzésekre figyelemmel az alábbi főbb módosításokat tartalmazza:

I. Bírságszabályok változásai

A kisösszegű pótléktartozások kezelése, végrehajtása aránytalanul nagy kapacitást köt le, ezért a tervezet szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. Jelenleg ez az értékhatár 2000 forint.

A tervezet egyszerűsítené a mulasztási bírságra vonatkozó szabályozást, és megszüntetne néhány bírságtényállást, úgy, mint a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg-mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság.

Egyfajta szankcióként kerül sor a hatályos szabályok alapján az adószámfelfüggesztésre. A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, mert miközben bizonyos jogai korlátozottak, gazdasági tevékenységet folytathat, és ahhoz kapcsolódóan adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ez a fajta kettősség az adózók számára is sokszor értelmezhetetlen, amit tovább bonyolít, hogy a felfüggesztés időszaka jellemzően rövid, átmeneti jellegű, és a legritkább esetben igazodik az adómegállapítási, adóbevallási időszakokhoz. Ezért e jogintézmény megszüntetésére tesz javaslatot a nemzetgazdasági tárca.

A csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdekében (a fellebbezés elbírálásáig nem végleges a határozat és nem esedékes az előírt fizetési kötelezettség) bevezetésre kerül a tervezet szerint a feltételes adóbírság kedvezménye. Ennek értelmében, ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

II. Az adózók számára nyújtott szolgáltatások

A tervezet külön fejezetben szabályozná – a NAV által többségében már most is nyújtott, ám sok esetben az adózók előtt nem feltétlenül ismert – szolgáltatásokat. Új NAV-szolgáltatásként jelenne meg a kezdő vállalkozások támogatása, mely 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak lenne.

A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló-közzétételi kötelezettséghez hasonlóan.

Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében.

Külön törvény az adóigazgatási rendtartásról

Külön törvény rendelkezik az adóigazgatási rendtartásról, amelynek tervezetét szintén ma terjesztette a parlament elé a nemzetgazdasági miniszter. Az indoklás szerint az újraszabályozás célja

– a lehetőségekhez mérten rövid, átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtése,

– az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése,

– az önkéntes jogkövetők intézményesített támogatása kötelezettségeik teljesítésében,

– az eljárási határidők és a jogorvoslati rend felülvizsgálatával olyan eljárások kialakítása, melyek észszerű időn belül lezárhatók;

– az adóhatóság rendelkezésére álló információk, adatok hatékonyabb felhasználásával az adózókkal való személyes kapcsolatfelvétel esetköreinek szűkítése,

– az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése, az adókötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése.

A törvényjavaslat ezen célkitűzésekre figyelemmel az alábbi főbb módosításokat tartalmazza:

I. Ellenőrzés

Egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, a korábbi hét ellenőrzéstípussal szemben a törvényjavaslat csak két ellenőrzésfajtát nevesít.

– A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát.

– Az adóellenőrzés során az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja.

Valamennyi adózót érintően bekerült a törvényjavaslatba egy objektív ellenőrzési határidő, mely szerint az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók tekintetében megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos maximális ellenőrzési határidő, mely csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.

Az alap ellenőrzési határidők (adóellenőrzés 90/120 nap, jogkövetési vizsgálat 30 nap) változatlanok.

Megszűnik minden ellenőrzésihatáridő-nyugvási ok, így a törvényjavaslat szerint nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő például a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt.

Az ellenőrzési határidőt meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal. Az ellenőrzési határidő azonban a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 365 napot.

II. Jogorvoslat

A hatályos szabályoknak megfelelően fennmarad a fellebbezés lehetősége az adóhatóság határozatai, végzései ellen. Lényeges változás azonban, hogy a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban a törvényjavaslat szerint nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Az ellenőrzések mielőbbi lezárásában ugyanis az adózók sok esetben ellenérdekeltek.

Minél jobban elhúzzák az eljárást, minél később terjesztenek elő érdemi bizonyítékokat – sok esetben már csak a bírósági eljárásban, melynek így az adóhatóság új eljárásra utasítása a következménye –, annál több az esély a vizsgált adómegállapítási időszak elévülésére, amikor az adóhatóság már nem tehet megállapítást – ecseteli az előterjesztő.

Bővül a felettes szerv intézkedési lehetősége az elsőfokú döntés felülvizsgálata körében. A törvényjavaslat szerint ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, nem kell feltétlenül megsemmisítenie a felülvizsgált határozatot és az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárásra utasítani. Lehetőség lesz arra, hogy a felettes szerv a tényállás kiegészítése érdekében maga intézkedjen, melynek keretében az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újra kezdődne.

Jelenleg rendkívüli jogorvoslati lehetőségként bármely adóügyben benyújtható felügyeleti intézkedés iránti kérelem az adóhatósághoz az elévülési időn belül bármikor, ugyanazon ügyben akár többször is. Annak érdekében, hogy az eljárások mielőbb végérvényesen lezáruljanak, a törvényjavaslat szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét mind tárgyában, mind idejében. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be.

III. Kapcsolattartás az adózókkal

Jelenleg csak a törvényben nevesített adóügyekben van lehetőség az elektronikus ügyintézésre. A törvényjavaslat az elektronikus ügyintézésről szóló törvénnyel összhangban teljes körűvé tenné az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

Az eseti meghatalmazások tekintetében – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – kikerülnének a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítendő ezzel az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljárók tekintetében továbbra is meghatározná a törvény azt a szakmai kört, akik jogosultak képviseletet ellátni.

A nemzetgazdasági miniszter mindezeken túl összesen 114 törvény módosítását kezdeményezi az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló javaslatban

OLVASSA EL erről szóló cikkünket is! Gigászi törvénycsomag a parlament előtt