GDPR: ki, mit tehet, ha visszaélnek a személyes adataival?

Megosztás Tetszik

Jelentős változást hoz a jogorvoslati rendszerben az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR).

Az érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatban tapasztalt visszásságok miatt panaszt tehet a felügyeleti szervnél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnál (NAIH). Ugyanakkor amiatt is panaszt tehet, hogy a felügyeleti hatóság nem, vagy nem időben foglalkozik a panaszával. Végezetül a hatóság felügyeleti jogkörében eljárva bírságot szabhat ki, illetve egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat, melyekkel szemben szintén jogorvoslati lehetőség biztosított.

Az érintett panasza a NAIH-hoz, bírósághoz

Ha az érintett természetes személy úgy ítéli meg, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelése nem felel meg a törvényi követelményeknek, abban az esetben panaszt nyújthat be a felügyeleti hatósághoz (NAIH). Ez a jogosultság természetes módon jelenleg is elérhető, s önmagában ezen a GDPR sem fog változtatni. Az EU adatvédelmi rendelete azonban azt is lefekteti, hogy az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az érintettet az eljárási fejleményekről és annak eredményéről, azzal a felhívással, hogy az eredmény (például elutasítás) ellen jogosult bírósági jogorvoslattal élni. A panasztételi eljárás részletszabályait azonban továbbra is az Info tv. rendelkezései rögzítik. Ezen túlmenően az érintett mind az adatkezelővel, mind pedig az adatfeldolgozóval szemben bírósági úton is felléphet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen kötelezettségei vannak az adatvédelmi hatóságnak.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.