hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tíz pontban az új közigazgatási rendtartásról

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

2018. január 1-jén lépett hatályba a már megszokott Ket.-et (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt) felváltó Ákr. (az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény). Aki már találkozott adóügyekkel, az tudja, hogy az adótörvények mellett adóügyekben a Ket.-et is alkalmazni lehetett. A jelenlegi átalakítások végeredményeként az új általános közigazgatási rendtartást adótörvényekre nem lehet alkalmazni, a Ket. pedig már nem hatályos. A közigazgatási rendtartást ugyanakkor csaknem minden más hatóság előtt alkalmazni kell.

Az új törvény (2016. évi CL. törvény) célja gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb eljárási rend kialakítása a régi, elavult Ket. helyett. Az igen hosszú és bonyolult törvényből a hétköznapjainkra leginkább kiható 10 pontot gyűjtöttük össze, hogy bármilyen hatósági határozatot is kap, ismerje a jogait és kötelezettségeit. 

1. Kapcsolattartás

A kapcsolattartás módját az ügyfél választhatja meg, írásban vagy szóban, postai vagy elektronikus úton kíván-e kommunikálni a hatósággal.

2. Az eljárás kezdete

Az eljárás ugyanúgy, mint a régi törvényben is volt, hivatalból vagy kérelemre indul. Hatóságoknál vagy kormányablaknál lehet előterjeszteni a kérelmet.

Új fogalom azonban a kérelem visszautasítása. A hatóság visszautasítja a kérelmet, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak az eljárás megindulásához, de akkor is, ha mérlegelési körében eljárva úgy ítéli meg, hogy el akarja utasítani. Ez a "gumijogszabály" elég nagy teret adhat a hatóságoknak a kérelmek visszautasítására.

3. Új ejárástípusok

Háromféle eljárástípusról beszélhetünk az új Ákr.-ben:

  • Automatikus eljárás: akkor kerül erre sor, ha nincs ellenérdekű fél, minden adat a rendelkezésre áll, az ügy pedig nem igényel mérlegelést. Az automatikus döntéshozatal határideje 24 óra.
  • Sommás eljárás: ilyen eljárásról beszélünk, ha nincs ellenérdekű fél és teljeskörűen tisztázott a tényállás. Határideje 8 nap.
  • Teljes eljárás: minden más esetben teljes eljárásról beszélünk, továbbá akkor is, ha a fenti két esetben nem elégedett az ügyfél a döntéssel. Ez esetben 5 napon belül kérheti a teljes eljárásban történő elbírálást. A teljes eljárás határideje 60 nap.
Az adózás rendjének 2018-as változásairól, és annak az adóellenőrzésre gyakorolt hatásáról bővebben olvashat a 2018. februárjában megjelent kiadványunkban, amelyet a HVG Kiadó webshopjában kiadói kedvezménnyel vásárolhat meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a továbbiakat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

(A 2018-as változásokról további cikkeket
itt olvashat!)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink