hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tíz pontban az új közigazgatási rendtartásról

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

2018. január 1-jén lépett hatályba a már megszokott Ket.-et (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt) felváltó Ákr. (az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény). Aki már találkozott adóügyekkel, az tudja, hogy az adótörvények mellett adóügyekben a Ket.-et is alkalmazni lehetett. A jelenlegi átalakítások végeredményeként az új általános közigazgatási rendtartást adótörvényekre nem lehet alkalmazni, a Ket. pedig már nem hatályos. A közigazgatási rendtartást ugyanakkor csaknem minden más hatóság előtt alkalmazni kell.

Az új törvény (2016. évi CL. törvény) célja gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb eljárási rend kialakítása a régi, elavult Ket. helyett. Az igen hosszú és bonyolult törvényből a hétköznapjainkra leginkább kiható 10 pontot gyűjtöttük össze, hogy bármilyen hatósági határozatot is kap, ismerje a jogait és kötelezettségeit. 

1. Kapcsolattartás

A kapcsolattartás módját az ügyfél választhatja meg, írásban vagy szóban, postai vagy elektronikus úton kíván-e kommunikálni a hatósággal.

2. Az eljárás kezdete

Az eljárás ugyanúgy, mint a régi törvényben is volt, hivatalból vagy kérelemre indul. Hatóságoknál vagy kormányablaknál lehet előterjeszteni a kérelmet.

Új fogalom azonban a kérelem visszautasítása. A hatóság visszautasítja a kérelmet, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak az eljárás megindulásához, de akkor is, ha mérlegelési körében eljárva úgy ítéli meg, hogy el akarja utasítani. Ez a "gumijogszabály" elég nagy teret adhat a hatóságoknak a kérelmek visszautasítására.

3. Új ejárástípusok

Háromféle eljárástípusról beszélhetünk az új Ákr.-ben:

  • Automatikus eljárás: akkor kerül erre sor, ha nincs ellenérdekű fél, minden adat a rendelkezésre áll, az ügy pedig nem igényel mérlegelést. Az automatikus döntéshozatal határideje 24 óra.
  • Sommás eljárás: ilyen eljárásról beszélünk, ha nincs ellenérdekű fél és teljeskörűen tisztázott a tényállás. Határideje 8 nap.
  • Teljes eljárás: minden más esetben teljes eljárásról beszélünk, továbbá akkor is, ha a fenti két esetben nem elégedett az ügyfél a döntéssel. Ez esetben 5 napon belül kérheti a teljes eljárásban történő elbírálást. A teljes eljárás határideje 60 nap.
Az adózás rendjének 2018-as változásairól, és annak az adóellenőrzésre gyakorolt hatásáról bővebben olvashat a 2018. februárjában megjelent kiadványunkban, amelyet a HVG Kiadó webshopjában kiadói kedvezménnyel vásárolhat meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a továbbiakat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

(A 2018-as változásokról további cikkeket
itt olvashat!)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szponzori szerződés adózása – kiva

Szipszer Tamás

adószakértő

Életbiztosítás kivás kft.-nél

Szipszer Tamás

adószakértő

Kockázati balesetbiztosítás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X