További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Gyermek utáni kedvezmények: változások 2016-ban

  • adozona.hu

Januártól több ponton is módosultak a családi kedvezmény szabályai. A NAV ismertette a változásokat.

Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény – többek között – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmek után alkalmazandó adó mértékét 15 százalékra csökkentette. Annak érdekében, hogy a kedvezményezett eltartottak után a családoknál maradó adó ne csökkenjen, emelni kellett a családi kedvezmény eltartotti létszámtól függő adóalap-csökkentő tételeinek nagyságát is. A kétgyermekes családoknál most lépett hatályba a még 2014-ben elfogadott módosítás, miszerint az általuk érvényesíthető kedvezmény emelkedik.

Ebből következően a családi kedvezmény 2016. január 1-jétől hatályos változásait részben az adókulcs csökkentése, részben a kétgyermekes családoknál a kedvezményezett eltartottak után járó kedvezmény összegének emelkedése jelenti.

A családi adóalap-kedvezmény összege 2016-ban kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy eltartott esetén 66 670 forint,
  • kettő eltartott esetén 83 330 forint,
  • három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta és kedvezményezett eltartottanként egy eltartott esetén továbbra is 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.

Családi járulékkedvezmény

A családi járulékkedvezményként figyelembe vehető összeg – tekintettel az adókulcs változására – az összevont adóalap terhére családi kedvezményként érvényesíteni nem tudott összeg 15 százaléka, de legfeljebb a biztosított magánszemély által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege.

Családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körének bővülése

Annak érdekében, hogy a közös háztartásban nevelt gyermekek után azonos összegű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek, szükség volt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) módosítására. A Cst. 2016. január 1-jétől hatályos szabályozása alapján a szülővel együtt élő élettárs is jogosult lehet a családi pótlékra akkor, ha az érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Tekintettel arra, hogy családi kedvezményt a családi pótlékra jogosult magánszemély érvényesíthet, ennek megfelelően a Cst-ben foglalt feltételeknek megfelelő élettárs már év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kismama visszatérése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkáltató kölcsön törlesztése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Elektromos autó támogatásának áfatartalma

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X