hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adószámos magánszemély jogosult-e kedvezményes áram- és gázfelhasználásra?

  • adozona.hu
2

A lakossági fogyasztók és kormányrendeletben rögzített feltételek mellett a mikorvállalkozások támogatott áron jogosultak az áram- és gázfelhasználásra. Mi a helyzet akkor, ha valaki adószámos magánszemélyként lakást ad bérbe, ezért nem tartozik a lakossági kategóriába, de mivel nem jogi személy, így mikrovállalkozásnak sem minősül? Kis Gábor a Finacont Kft. számviteli és adótanácsadó szakértője olvasói kérdésre ezt a témát járta körbe.

A kérdés részletesen így hangzik: adott egy adószámos magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez a saját ingatlanában, ahol a lakása is van. Az MVM tájékoztatója szerint a lakossági fogyasztók vehetik igénybe a kedvezményes energiakeretet. „Lakossági fogyasztó az, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát, és az így igénybe vett villamos energiával nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.”

Értelmezésem szerint a szálláshely-szolgáltatás jövedelemszerző tevékenység, így nem jár a kedvezmény. „Az a nem lakossági fogyasztó, aki esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

  • kisfeszültségen vételez,
  • összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználónak minősül,
  • a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovállalkozás,
  • 2022. június 18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta a villamos energiát.”

Ez alapján minden feltételnek megfelel, kivéve a mikrovállalkozásra vonatkozónak, mivel az adószámos magánszemély nem jogi személy. Kérdés az, hogy egy magánszálláshelyet üzemeltető adószámos magánszemély nem kaphat rezsikedvezményt az ingatlanjára? Van valami megoldás?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A villamos energia tekintetében a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. NFM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint e rendeletet kell alkalmazni a villamos energia egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árakra, áralkalmazási feltételekre, az árszabályozás kereteire, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokra és az azokhoz kapcsolódó árszabásokra, valamint a villamos energia egyetemes szolgáltató (egyetemes szolgáltató) által benyújtott árváltoztatási javaslatot megelőzően alkalmazandó induló tételes árszabásokra.

Olvassa el az Adózóna „Távmunkavégzés: nem kötelezhetők rá a munkavállalók, csak korlátozott körben és ideig”, „Gázrezsi: hogyan csökkenhető a többgenerációs családi házak gázszolgáltatási díja?” és „Gyakorlati kérdések, tudnivalók az átalányadózásról” című írását!

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 50. § (3) bekezdése alapján a lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

Azonban a 217/2022. kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szerint a Vet. 50. § (3) bekezdésétől eltérően, 2022. augusztus 1-jétől egyetemes szolgáltatásra
a) lakossági fogyasztó,
b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti mikrovállalkozásnak (mikrovállalkozás) minősülő, kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó jogosult, azzal, hogy a b) pont szerinti felhasználó az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron, a felett a Vet. 141. § (7) bekezdésétől és 145. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően versenypiaci áron vételez villamos energiát.

A fentiek alapján, összegezve a csökkentett energiaárra vonatkozó rendeletek az egyetemes szolgáltatásra jogosultak tekintetében alkalmazhatóak. Egyetemes szolgáltatásra jogosult:

  • lakossági fogyasztó,
  • a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (kkv- törvény) szerinti mikrovállalkozás.

Kiemelendő, hogy a 217/2022. kormányrendelet 2. § (4) bekezdése alapján nem jogosult egyetemes szolgáltatásra az a mikrovállalkozás, amely e rendelet hatálybalépésének napján nem egyetemes szolgáltatás keretében vételez villamos energiát.

A Vet. 3. § 42. pontja alapján lakossági fogyasztó az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

Ahogyan Ön is írja, az az adószámos magánszemély, aki rövid távú szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez az általa vásárolt villamos energia felhasználásával, az a jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenysége érdekében használja fel az energiát, tehát nem minősül lakossági fogyasztónak.

A kkv-törvény 3. § (3) bekezdése alapján kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kkv-törvény alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a természetes személy, aki ingatlanával jövedelemszerző tevékenységet folytat, az vállalkozásnak minősül-e. A kkv-törvény 19. § 5. pontja alapján vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott kkv-kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és természetes személyek. Ebbe a kategóriába tartozhat elméletileg az a természetes személy, aki ingatlanával jövedelemszerző tevékenységet folytat, hiszen ő is gazdasági tevékenységet folytató jogalany. Így tehát jogértelmezés kérdése, hogy kkv-nek minősül-e az adószámos magánszemély, mert akár bele is érthető a fogalomba.

Bízunk abban, hogy a jogalkotó nem kívánta hátrányosabb helyzetbe hozni a magánszálláshely üzemeltetőjét, aki például nyáron kiadja a házat 2 hónapra, miközben emiatt egész évben versenypiaci árat fizet (miközben a mikrovállalkozás nem fizet magasabb díjat, amelynek adott esetben 2 millió euró árbevétele is lehet...).

Viszont, amennyiben az adószámos magánszemély, aki az általa vételezett energiával jövedelemszerző tevékenységet folytat, nem minősülne a kkv-törvény szerinti vállalkozásnak, így nem felelne meg a 217/2022. kormányrendelet feltételeinek, akkor – elvileg – csak versenypiaci áron vételezhetne energiát. Azonban a kérdésben a szolgáltatói álláspontok sem egységesek jelenleg, a szolgáltatók részéről sok esetben az a visszajelzés, hogy az ilyen típusú kérdésekre még nincs kiforrott válasz a jelenlegi jogszabályok alapján. Lássuk be, nehezen is értelmezhető, hogy egy adószámos magánszemélyt (aki bőven beleférne a mikrovállalkozás kategóriába) miért is zárnánk ki ebből a körből!

Megoldás lehet, ha a magánszemély egyéni vállalkozóként folytatja a tevékenységét, ugyanis az egyéni vállalkozó – ha megfelel a mikrovállalkozásra vonatkozó kkv-törvény szerinti feltételeknek – mikrovállalkozásként vételezheti csökkentett áron az energiát a 217/2022. kormányrendelet értelmében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (2)
juhasz21

Tisztelt Kis Gábor Szakértő Úr! Az "adószámos magánszemély" íráshoz szeretném megjegyezni, hogy Ingatlan Bérbadáskor már nem kötelező magánszemélyként adószám kiváltása, helyette a Bérbeadó Számviteli Bizonylat alapján számolhatja el a Bérleti díjat. Üdvözlettel: Juhász József

juhasz21

Tisztelt Kis Gábor Szakértő Úr! Az "adószámos magánszemély" íráshoz szeretném megjegyezni, hogy Ingatlan Bérbadáskor már nem kötelező magánszemélyként adószám kiváltása, helyette a Bérbeadó Számviteli Bizonylat alapján számolhatja el a Bérleti díjat. Üdvözlettel: Juhász József

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzletrész-értékesítés

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Kft. ingatlanvásárlása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Kártalanítás – kártérítés áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs