Adószámos magánszemély jogosult-e kedvezményes áram- és gázfelhasználásra?

Megosztás Tetszik

A lakossági fogyasztók és kormányrendeletben rögzített feltételek mellett a mikorvállalkozások támogatott áron jogosultak az áram- és gázfelhasználásra. Mi a helyzet akkor, ha valaki adószámos magánszemélyként lakást ad bérbe, ezért nem tartozik a lakossági kategóriába, de mivel nem jogi személy, így mikrovállalkozásnak sem minősül? Kis Gábor a Finacont Kft. számviteli és adótanácsadó szakértője olvasói kérdésre ezt a témát járta körbe.

A kérdés részletesen így hangzik: adott egy adószámos magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez a saját ingatlanában, ahol a lakása is van. Az MVM tájékoztatója szerint a lakossági fogyasztók vehetik igénybe a kedvezményes energiakeretet. „Lakossági fogyasztó az, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát, és az így igénybe vett villamos energiával nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.”

Értelmezésem szerint a szálláshely-szolgáltatás jövedelemszerző tevékenység, így nem jár a kedvezmény. „Az a nem lakossági fogyasztó, aki esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

• kisfeszültségen vételez,
• összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználónak minősül,
• a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovállalkozás,
• 2022. június 18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta a villamos energiát.”

Ez alapján minden feltételnek megfelel, kivéve a mikrovállalkozásra vonatkozónak, mivel az adószámos magánszemély nem jogi személy. Kérdés az, hogy egy magánszálláshelyet üzemeltető adószámos magánszemély nem kaphat rezsikedvezményt az ingatlanjára? Van valami megoldás?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A villamos energia tekintetében a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. NFM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint e rendeletet kell alkalmazni a villamos energia egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árakra, áralkalmazási feltételekre, az árszabályozás kereteire, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokra és az azokhoz kapcsolódó árszabásokra, valamint a villamos energia egyetemes szolgáltató (egyetemes szolgáltató) által benyújtott árváltoztatási javaslatot megelőzően alkalmazandó induló tételes árszabásokra.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 50. § (3) bekezdése alapján a lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

Azonban a 217/2022. kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szerint a Vet. 50. § (3) bekezdésétől eltérően, 2022. augusztus 1-jétől egyetemes szolgáltatásra
a) lakossági fogyasztó,
b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti mikrovállalkozásnak (mikrovállalkozás) minősülő, kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó jogosult, azzal, hogy a b) pont szerinti felhasználó az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron, a felett a Vet. 141. § (7) bekezdésétől és 145. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően versenypiaci áron vételez villamos energiát.

A fentiek alapján, összegezve a csökkentett energiaárra vonatkozó rendeletek az egyetemes szolgáltatásra jogosultak tekintetében alkalmazhatóak. Egyetemes szolgáltatásra jogosult:

• lakossági fogyasztó,
• a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (kkv- törvény) szerinti mikrovállalkozás.

Kiemelendő, hogy a 217/2022. kormányrendelet 2. § (4) bekezdése alapján nem jogosult egyetemes szolgáltatásra az a mikrovállalkozás, amely e rendelet hatálybalépésének napján nem egyetemes szolgáltatás keretében vételez villamos energiát.

A Vet. 3. § 42. pontja alapján lakossági fogyasztó az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

Ahogyan Ön is írja, az az adószámos magánszemély, aki rövid távú szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez az általa vásárolt villamos energia felhasználásával, az a jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenysége érdekében használja fel az energiát, tehát nem minősül lakossági fogyasztónak.

A kkv-törvény 3. § (3) bekezdése alapján kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kkv-törvény alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a természetes személy, aki ingatlanával jövedelemszerző tevékenységet folytat, az vállalkozásnak minősül-e. A kkv-törvény 19. § 5. pontja alapján vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott kkv-kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és természetes személyek. Ebbe a kategóriába tartozhat elméletileg az a természetes személy, aki ingatlanával jövedelemszerző tevékenységet folytat, hiszen ő is gazdasági tevékenységet folytató jogalany. Így tehát jogértelmezés kérdése, hogy kkv-nek minősül-e az adószámos magánszemély, mert akár bele is érthető a fogalomba.

Bízunk abban, hogy a jogalkotó nem kívánta hátrányosabb helyzetbe hozni a magánszálláshely üzemeltetőjét, aki például nyáron kiadja a házat 2 hónapra, miközben emiatt egész évben versenypiaci árat fizet (miközben a mikrovállalkozás nem fizet magasabb díjat, amelynek adott esetben 2 millió euró árbevétele is lehet...).

Viszont, amennyiben az adószámos magánszemély, aki az általa vételezett energiával jövedelemszerző tevékenységet folytat, nem minősülne a kkv-törvény szerinti vállalkozásnak, így nem felelne meg a 217/2022. kormányrendelet feltételeinek, akkor – elvileg – csak versenypiaci áron vételezhetne energiát. Azonban a kérdésben a szolgáltatói álláspontok sem egységesek jelenleg, a szolgáltatók részéről sok esetben az a visszajelzés, hogy az ilyen típusú kérdésekre még nincs kiforrott válasz a jelenlegi jogszabályok alapján. Lássuk be, nehezen is értelmezhető, hogy egy adószámos magánszemélyt (aki bőven beleférne a mikrovállalkozás kategóriába) miért is zárnánk ki ebből a körből!

Megoldás lehet, ha a magánszemély egyéni vállalkozóként folytatja a tevékenységét, ugyanis az egyéni vállalkozó – ha megfelel a mikrovállalkozásra vonatkozó kkv-törvény szerinti feltételeknek – mikrovállalkozásként vételezheti csökkentett áron az energiát a 217/2022. kormányrendelet értelmében.