MNB: A növekvő kockázatok ellenére is stabil a magyar bankrendszer

Megosztás Tetszik

A hazai bankokat felkészült állapotban érték az orosz-ukrán háborús konfliktus nyomán emelkedő kockázatok: a tőke- és likviditási tartalékok ellenállóvá teszik az intézményeket, még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetére is. A bizonytalan környezet közepette ugyanakkor emelkedtek a kockázatok. A háború negatív reálgazdasági hatásai és az emelkedő inflációval szigorodó kamatkörnyezet következtében a magánszektor hitelbővülésének csökkenésére számítunk – írja az mnb.hu.

A gazdaság lassulása, valamint az energiaárak emelkedése egyes szektorokban a hitelkockázatok emelkedésével jár. Tovább emelkedtek az árak a lakáspiacon, az élénk lakáshitelezés mentén növekszik a háztartások pénzügyi kifeszítettsége.

A február végén kirobbant orosz-ukrán háború jelentősen megváltoztatta a világgazdaság kilátásait. A háború és a szankciók a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül ráerősítenek a már korábban is jelenlévő inflációs folyamatokra, amit az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít. A globálisan meghatározó jegybankok iránymutatása alapján a monetáris kondíciók szigorítása szükséges a jegybanki célok eléréséhez. A bankszektor jelentős likviditási tartalékokkal rendelkezik, ami erős védelmet biztosít a fokozott kockázatok közepette. Stressztesztünk alapján a szektor még egy komoly stresszhelyzetben is teljesítené a szabályozói likviditási- és tőke követelményeket – tette hozzá az MNB.

Az általános moratórium kivezetése után a bankrendszer portfólióminőségének kismértékű romlása figyelhető meg. A nemteljesítő hitelek aránya az általános moratórium 2021. októberi kivezetése után elmozdult historikus mélypontjáról, de továbbra is öt százalék alatti. Az értékvesztéssel való fedezettség ugyanakkor szektorszinten magas, mely limitálja a potenciális további veszteségek mértékét. A változó kamatozású jelzáloghitel szerződések negyede esetén jelentős törlesztőrészlet emelkedés várható a kamatstop kivezetése után, az előrehaladott amortizáció, a közeli lejáratok és az átlagosan alacsony hitelfedezeti mutató miatt azonban ez rendszerszinten kezelhető kockázatot jelent. A fennálló állomány hitelkockázatának mérsékelt emelkedése mellett az új lakáshitelezésben nő a háztartások pénzügyi kifeszítettsége: a hitelek összegének és futamidejének növekedése, és a jövedelemarányos eladósodottság emelkedése tapasztalható.

A magánszektor hitelállománya 2021 második felében is dinamikusan bővült, amit az élénk kereslet, a bankok bőséges hitelezési kapacitásai, illetve a támogatott hitelkonstrukciók magyaráznak. A historikus csúcson lévő lakáshitel-kihelyezéshez az otthonteremtési támogatások és az NHP Zöld Otthon Program is érdemben hozzájárultak. 2022 áprilisi felmérés alapján a bankok a vállalati hitelkereslet szerkezetének átrendeződésére számítanak: a forgóeszközhitelek kereslete nőhet, míg a beruházási hiteleké csökkenhet. Az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai és a kamatkörnyezet emelkedése miatt a vállalati hitelállomány lassabb bővülésére számítunk, míg a háztartási hitelezésben is lassulás várható 2022 második felében.

A jegybanki kamatemelések betéti kamatokba történő elégtelen átgyűrűzése a finanszírozási kockázatok középtávú emelkedésével járhat. Az MNB irányadó kamatlábának emelkedése a hitel- és betéti piacon tapasztalható kamatkondíciók emelkedésével járt, a kamatemelések begyűrűzése azonban eltérő sebességgel zajlik az egyes piacokon. A lakossági újonnan lekötött betétek kamatlába az irányadó kamatlábnál jelentősen kisebb mértékben emelkedett, a jelentős volumenű látra szóló betétek kamatlába továbbra is nulla százalék közeli. Az aktuális inflációs környezetben így a betétek reálértéke jelentősen csökken, ami középtávon a betétállomány szerkezetének változásával, szélsőséges esetben pedig a betétesek elpártolásával járhat alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába.

Középtávon kockázatot jelent a lakóingatlanok áremelkedése, ami a hitelkockázatok növekedését eredményezheti. A jelentős lakáspiaci drágulás következtében becslésünk szerint historikusan magas szintre emelkedett a lakásárak túlértékeltsége országos szinten. Előretekintve a piaci kamatok emelkedése miatt a lakáspiaci kereslet általános mérséklődésére számítunk, aminek alakulásától függően azonban középtávon tovább növekedhetnek az lakóingatlanpiaccal és hitelezéssel kapcsolatos ciklikus pénzügyi rendszerkockázatok. Ennek mérséklése érdekében az MNB többek között az anticiklikus tőkepufferráta lehetséges emelésén keresztül növelheti a bankrendszer sokkellenálló képességét – olvasható az mnb.hu portálon.