adozona.hu
22 százalékos áremelkedést érzékelnek a magyarok a GKI szerint
//adozona.hu/ukran_valsag/22_szazalekos_aremelkedest_erzekelnek_a_mag_KGRW83
22 százalékos áremelkedést érzékelnek a magyarok a GKI szerint
Tetszik
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt, szemben a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal, ami részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza – közölte ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése eredményeit a kutatóintézet az MTI-vel.
A kutatók megjegyezték, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei.
Az eltérésben szerepe van annak, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe – különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, például az üzemanyagé –, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér.
További eltérést okozhat, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki (reprezentánsonként 130 árat írnak fel).
Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott – írták.
A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is.
2022 márciusában 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, mely kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet. A kutatók szerint ez utóbbi pesszimizmus az orosz-ukrán háború hatásainak a következménye, mivel az ezt megelőző egy évben szinte minden hónapban alacsonyabb volt a következő évre várt infláció mértéke (átlagosan 1,5 százalékponttal), mint az előző évben érzékelt.
Mindennek fontos tovagyűrűző hatása hívják fel a figyelmet, megjegyezve: ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért.
Az előbbi esetben az inflációt követő, azt kissé meghaladó keresetemelkedést (14 százalék 2022-ben) is kevésnek érzik, miközben a statisztikai jelentős reálbér-növekedést jelez. Utóbbi pedig kihatással lehet a bankbetéti és az állampapírpiacra is úgy, hogy az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen.
Ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban – tették hozzá.
Az eltérésben szerepe van annak, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe – különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, például az üzemanyagé –, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér.
További eltérést okozhat, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki (reprezentánsonként 130 árat írnak fel).
Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott – írták.
A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is.
2022 márciusában 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, mely kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet. A kutatók szerint ez utóbbi pesszimizmus az orosz-ukrán háború hatásainak a következménye, mivel az ezt megelőző egy évben szinte minden hónapban alacsonyabb volt a következő évre várt infláció mértéke (átlagosan 1,5 százalékponttal), mint az előző évben érzékelt.
Mindennek fontos tovagyűrűző hatása hívják fel a figyelmet, megjegyezve: ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért.
Az előbbi esetben az inflációt követő, azt kissé meghaladó keresetemelkedést (14 százalék 2022-ben) is kevésnek érzik, miközben a statisztikai jelentős reálbér-növekedést jelez. Utóbbi pedig kihatással lehet a bankbetéti és az állampapírpiacra is úgy, hogy az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen.
Ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban – tették hozzá.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)