Visszafizetés, megtérítés, beszámítás, betudás: mit kell tudni ezekről a fogalmakról?

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, mikor lehetséges, és mikor kell az ellátások közötti választani. A döntés, a választás azonban nem mindig megfelelő időben történik, így előfordulhat, hogy valaki jogosulatlanul vesz igénye ellátást, illetve olyan élethelyzet is bekövetkezhet például, hogy úgy dönt egy pár, hogy mégsem az anya, hanem az apa veszi igénybe például a gyedet, ráadásul visszamenőleg. Mit lehet ilyenkor tenni? Cikkünkben ismertetjük az alapfogalmakat és a hozzájuk tartozó jogszabályokat is tisztázzuk, illetve bemutatjuk mikor alkalmazzuk a visszafizetést, a megtérítést, a beszámítást vagy a betudást tb-kifizetőhelyként.

Visszafizetés

Ahogy a nevében is szerepel, itt valamilyen összeget fizettetünk vissza azzal a személlyel, aki felvett valamilyen összeget (ellátást, támogatást). Az idevonatkozó jogszabály a következőképpen szól (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény [Ebtv.]):

66. § (1) Aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

Olvassa el az Adózóna „Milyen csedre, gyedre számíthat egy átalányadózó egyéni vállalkozó?”, „Gyed, gyes melletti bölcsődei elhelyezés – mikor lehetséges?” és „Gyermek(ek) után járó ellátások: mikor kell választani közöttük, mikor mehetnek párhuzamosan együtt?” című írását!

(1a) Aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vette fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, vagy a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag került benyújtásra, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni.

(1b) Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást vagy gyermekgondozási támogatást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek – a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel – megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást – felróhatóságra tekintet nélkül – az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.

(2)* Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja visszafizetés esetén miért fontos a 90 napos határidő, illetve mikor és mire alkalmazzák a megtérítést, beszámítást és betudást!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Céltartalékképzés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Csökkentett energiadíj – mikrovállalkozás

Greff Magdolna

okleveles adószakértő

Finacont Kft

Tartozás elengedése két cég között

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs