hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjba menne, de hiányoznak adatai a tb-nyilvántartásból? Így lehet ezeket pótolni

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A nyugdíjigények elbírálása során, a szolgálati idő, valamint a nyugdíj összegének megállapításakor elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat kell figyelembe venni. Mi történik, ha valaki betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy jogosult nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, de a társadalombiztosítási nyilvántartásból hiányoznak kereseti, illetve szolgálati időt alátámasztó adatok?

A társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a másik pedig az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza. Mivel a nyugellátás összege az átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során. (Például 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset 80 százaléka, 41 év szolgálati idő esetén viszont az átlagkereset 82 százalék.)

Nyugdíj témakörben további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat.

A társadalombiztosítás egységes rendszerének több évtizeddel ezelőtti kialakítása során a munkáltatók számára kötelezővé tették, hogy a foglalkoztatottaik biztosítási jogviszonyáról rendszeres adatszolgáltatást nyújtsanak a társadalombiztosítási szervek részére. A biztosítási időre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség 1992 márciusától kiegészült a jövedelemi adatok évenkénti kötelező igazolásával azzal, hogy a biztosítottak 1988. január 1-jétől 1992. február 29-éig terjedő időre vonatkozó kereseti adatait a munkáltató köteles volt egy „egyszeri” adatszolgáltatás keretén belül megküldeni a társadalombiztosítási szerv részére. Az „egyszeri” adatszolgáltatást először a jogutód nélkül megszűnő munkáltatók esetében írta elő az 1994. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály, majd 1995. április 1-jétől valamennyi munkáltatóra kiterjesztették az „egyszeri” adatszolgáltatási kötelezettséget. Az „egyszeri” adatszolgáltatást legkésőbb 1997. június 30-áig kellett teljesíteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, későbbi időszakokban miként változott a munkáltatói adatszolgáltatási kötelezettség, illetve az egyes időszakokra vonatkozó, a nyilvántartásból hiányzó adatok pótlására milyen lehetőségeket ad a jogszabály!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Devizában kapott kölcsön kamata

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Pótbefizetéssel terhelt kft. üzletrészének eladása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Duális képzés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink