hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kamatjövedelmek szochója: mit terhel, mit nem terhel, ha terheli, mikortól?

  • Adózóna-összefoglaló

A veszélyhelyzet ideje alatt a természetes személyt 13 százalékos szochofizetési kötelezettség terheli az szja-törvény 65. paragrafusa szerinti kamatjövedelmének – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után – erről rendelkezik a május 31-én kihirdetett 205/2023. számú kormányrendelet, amely szerint a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló törvény egyes rendelkezéseit eltérően kell alkalmazni. Cikkünkben ismertetjük a sajátos adójogszabály-alkotási metódus legújabb, nem kis fejtörést okozó példáját.

Az említett kormányrendelet szerint a természetes személyt terhelő szochofizetési kötelezettségre (így különösen az adó megállapítása, levonása, bevallása, megfizetése tekintetében) a szochotörvény 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–d) pontjaiban említett jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a szochotörvény 2. paragrafusának (2) bekezdése, 5. paragrafusának (3) bekezdése, valamint a 29. paragrafus (1)–(2) bekezdései kivételével.

Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy a kamatjövedelmekre nem vonatkoznak az 1. paragrafus (5) bekezdésében említett jövedelmek – vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem – maximumalapjára (a minimálbér 24-szerese) vonatkozó előírások, azaz a teljes összeget terheli a szocho, nem csak maximum a minimálbér 24-szeresének (évi 5 millió 568 ezer forint) összegig. A kamatjövedelmekre nem vonatkoznak a szochotörvény 29. szakaszában taglalt nyilatkozattételi és fizetési szabályok sem – ismerteti Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk.

Nem vehető figyelembe az 5. paragrafus (3) bekezdése sem, amiből következően a kamatjövedelemnek minősülő hozam után az adót (ellentétben az osztalékkal) abban az esetben is le kell róni, ha az értékpapírt EGT tőzsdére bevezették.

Ugyanakkor az 5. paragrafus (6) bekezdése alkalmazandó, tehát a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy e jövedelmek tekintetében is mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

Emlékeztetőül: a Tbj. 4. paragrafusának 12. pontja alapján külföldi az, aki nem minősül belföldinek.

A belföldi személy fogalmát ugyanezen szakasz 1. pontja határozza meg. E szerint belföldi, aki

– Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

– a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

– hontalan.

A rendelet július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az szja-törvény 65. paragrafus (1) bekezdésének

a) a) pontja szerinti kamatjövedelem esetében az e rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára;

b) b) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az e rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;

c) c) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében az e rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;

d) d) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az e rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;

e) e) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az e rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára;

f) f) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére

kell alkalmazni.

Példa adótörvény rendelkezéseinek kormányrendeleti felülírására
Ahogy a veszélyhelyzet idején alkalmazott jogalkotási metódus révén megtapasztaltuk, az adózással összefüggő kötelezettségek teljesítése során nem elegendő csak a hatályos törvényt alapul venni, meg kell azt is nézni, hogy az adott helyzetre vonatkozik-e olyan rendelet, amely a veszélyhelyzet idejére elérő alkalmazást ír elő. Példa erre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló 2002. évi CXX. törvény, amely 4. paragrafusának (3) bekezdése rögzíti, hogy a kifizető 13 százalékos ekho fizetésére kötelezett, ugyanakkor a 297/2022. számú kormányrendelet 1. paragrafusnak (2) bekezdése (a veszélyhelyzet tartamára) akként rendelkezik, hogy az ekhotörvény 4. paragrafusának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a közteherfizetési kötelezettségét az ekhotörvény szerint teljesítő magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott összeg után.
Az újonnan előírt szochokötelezettség kizárólag az szja-törvény 65. szakasza alapján adóköteles kamatjövedelmeket érinti. Azok a jövedelmek tehát, amelyeket e szakasz alapján nem, vagy más szakasz alapján terhel személyi jövedelemadó, nem tartoznak ebbe a körbe. Így például mentes a szociális hozzájárulási adó alól a tartós befektetési számla (tbsz), mert az ebből származó jövedelem az szja-törvény 67/B szakasza alapján adóköteles.

Nem terheli szocho az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet, valamint a magyar állampapír kamatát (hozamát) sem. Az ingatlanalapra vonatkozó kivételszabályt a hivatkozott kormányrendelet tartalmazza, míg az állampapír szochomentessége az szja-törvény rendelkezéséből következik, ugyanis nem kell jövedelemként figyelembe venni – többek között – a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet – ecseteli a Moore Hungary közleményében Kocziha Andrea, a tanácsadó cég partnere.

Ha a magánszemély külföldi pénzintézeteknél tartja a megtakarításait, akkor neki kell minősítenie, hogy az adott hozam a magyar előírások alapján kamatnak minősül vagy sem.

Mit mikortól terhel a szocho?

Főszabály szerint tehát 2023. július 1-jén lépnek életbe a szochofizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére, átmeneti jelleggel. A kormánypárti parlamenti többség május 3-án ismét meghosszabbította a veszélyhelyzetet, 2023. november 25-éig. Az új adó esetleges kivezetésének időpontja meglehetősen bizonytalan, hiszen a háború végét még csak megjósolni sem lehet.

Hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész után csak a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamat után kell szochót fizetni.

A lekötött betétek esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatát terheli szocho. Míg a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír kamatjövedelme esetén a 2023. július 1-től megszerzett értékpapír kamatára vonatkozik a szocho kötelezettség – magyarázza Kocziha Andrea.

Amennyiben a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) az 1,18-szorosa, mely után akkor fizetendő szocho, ha a kamatjövedelem a magánszemélyt teljes egészében az e rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként illeti meg.

A biztosítói teljesítésből származó, az szja-törvény 1. paragrafusának d) pontjában meghatározott kamatjövedelem esetén a hivatkozott kormányrendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére kell szochót fizetni.

A szövetkezeti kölcsönökkel összefüggésben fizetett kamatjövedelem esetén a 2023. július 1- jét követően nyújtott tagi kölcsön kamatára – hasonlóan az szja-törvény 1. paragrafusának f) pontjában meghatározott kamatjövedelemhez – az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére kell a szochokötelezettséget megállapítani – olvasható a Moore Hungary közleményében.

A rendelet hatálya alá eső egyes kamatjövedelmekre vonatkozó szochokötelezettségi szabályok

Befektetés, megtakarítás
Szochót kell fizetni Szochót nem kell fizetni
folyószámlák, látra szóló betétek számlán elhelyezett összeg után 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamat után számlán elhelyezett összeg után 2023. július 1-jét megelőző időszakra járó kamat után
lekötött betétek 2023. július 1-jétől lekötött vagy újra lekötött banki betétek után járó kamatjövedelemre 2023. július 1-jét megelőzően lekötött betétek után járó kamatjövedelemre (akkor sem, ha a lakötés a július 1-jét követő időszakra is kiterjed)
kamatadó alá eső, nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kollektív befektetési jegy 2023. július 1-jétől vásárolt értékpapírokból származó kamatjövedelem után 2023. július 1-je előtt vásárolt értékpapírokból származó kamatjövedelem után
megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások 2023. július 1-jétől kötött biztosítási szerződésekből származó biztosítói kifizetések utáni kamatjövedelemre 2023. július 1-je előtt kötött biztosítási szerződésekből származó biztosítói kifizetések utáni kamatjövedelemre
nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír a 2023. június 30-a után megszerzett kamatjövedelem után (a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után) 2023. július 1. előtti kamatjövedelemre
szövetkezet által a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön 2023. július 1-jétől nyújtott tagi kölcsönből eredő kamatjövedelem után 2023. július 1. előtt nyújtott tagi kölcsönből eredő kamatjövedeem után

Forrás: Bankmonitor.hu

Biztosítások

A megtakarítási célú biztosítások kamatjövedelmére is érvényes a szocho abban az esetben, ha a szerződést 2023. június 30-át követően kötötték meg. Nem szabad azonban megfeledkezni, hogy a unit linked biztosítások bizonyos esetekben kamatadómentesek, márpedig ezen esetekben a szochót sem szükséges megfizetni utánuk – hívja fel a figyelmet a Bankmonitor.hu.

Az egyszeri díjas biztosítások esetében a szerződés ötödik évét követően a megtakarítás adómentes, ezért se szocho, se szja-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a biztosító kifizetése a 3. és 5. év között történik meg, akkor 6,5 százalék a szociális hozzájárulási adó és 7,5 százalék az szja-kötelezettség. Amennyiben a 3. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor 28 százalék adót (13 százalék szocho és 15 százalék szja) kell fizetni.

A rendszeres díjas biztosítások esetében a szerződés tizedik évét követően a megtakarítás adómentes, nincs se szocho, se szja-fizetési kötelezettség. Ha a biztosító kifizetése a 6. és 10. év között történik meg, akkor 6,5 százalék a szocho, és 7,5 százalék az szja. Ha a 6. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor szintén 28 százalék (13 százalék szocho és 15 százalék szja) az adóteher.

Egy jól használt, időben kötött biztosítás tehát teljes adómentességet biztosíthat – szögezi le a Bankmonitor.hu.

Babakötvény, lakás-takarékpénztár

Szintén adómentes a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, és nem terjed ki az adófizetési kötelezettség a babakötvényre sem.

A rendelet alapján nem kell továbbá szochót fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel után.

A bankbetétek jelentős versenyhátrányban lesznek az állampapírokhoz képest. A Bankmonitor szakértőinek számítása szerint ahhoz, hogy azokkal azonos hozamot termeljenek, állampapírtól függően 12,5 százalék, illetve 21,53 százalék betéti kamatot kellene fizetniük a bankoknak.

 

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztalékká vált osztalékelőleg

Szipszer Tamás

adószakértő

Őstermelő és egyéni vállalkozó iparűzési adó

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szekrényzár fordított áfával?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink