hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Milyen ellátásokra számíthat a kismama, ha évek óta megbízási jogviszonyban dolgozik?

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Mi a helyzet, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a várandós kismama évek óta? Elmehet táppénzre, ha veszélyeztetett terhes? Járnak egyáltalán ellátások a baba után? Vannak, akik nem munkaviszonyban dolgoznak, sokszor csak határozott ideig tartó projekteken egy adott megbízási díjért. Figyelni kell arra, hogy mennyi a megbízási díj, milyen időszakra jár, mikor volt egyáltalán biztosított a megbízott. Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Mit jelent a megbízási jogviszony?

A megbízási szerződés feltételeit a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) írja elő (6:272–280. §). Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (6:272. §). A szerződő felek mellérendeltek, a megbízott egy adott feladat ellátásáért felel, a megbízási díjat jellemzően (nem kizárólagosan) a teljesítés végén kapja meg. A feladatok elvégzését a megbízott saját maga ütemezi be, tehát nincs munkaideje, nem vonatkoznak rá a munkaidőt, pihenőidőt szabályozó paragrafusok. Ugyanúgy nincs felmondási védelem, ha például kiderül, hogy a megbízott várandós. A szerződést bármelyik fél felmondhatja, a megbízási szerződésben előre meghatározottak szerint.

Mikor biztosított a megbízott a megbízási jogviszonyban?

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) f) szerint: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, mi a helyzet keresőképtelenség esetén, továbbá azt, hogy milyen esetekben járhat csed, gyed megbízási jogviszonyban dolgozónak.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helyiadó-számítás komplex megosztással

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó és a könyvkiadás

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink