További két szempont az átalányadózás választásánál: családi járulékkedvezmény, kereseti korlát

Megosztás Tetszik

A kisadózás alternatívájaként az egyéni vállalkozások számára első helyen az átalányadózás merült fel. Ennek megfelelően számos írás, esettanulmány jelent meg ezen adózási móddal kapcsolatban. Ezek között talán kisebb szerepet kapott – tekintve, hogy az „áttérőknek” csak egy-egy részét érinti – a családi járulékkedvezmény érvényesítésének, illetve a kereseti korlát számításának kérdése.

A kereseti korláttal kapcsolatos problémák kizárólag azokat az egyéni vállalkozókat érintik, akik szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátásban részesülnek. Esetükben az éves társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. szakasza értelmében nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát. Ha ez megtörténik, akkor e határösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni.

Egy kisadózó esetében ez nem jelentett, illetve jelenthet problémát, hiszen járulékalapként az ellátási alapja kerül figyelembe vételre, aminek éves összege messze elmarad az említett összeghatártól.