Cégvezetők, figyelem! Fontos tudnivalók a gyermekgondozási támogatások idejére

Megosztás Tetszik

Számos gazdasági társaság életben előfordul, hogy ügyvezetője gyermeket vár. Ez az egyénileg örvendetes esemény kérdéseket is felvet a vezető tisztségviselő társadalombiztosítási jogállását, illetve ellátásait, valamint esetleges helyettesítését illetően. A következőekben az ezzel összefüggő jellemző helyzeteket tekintjük át.

A kismamát a gyermekvállalásával összefüggésben, optimális esetben (tehát, ha fennállnak a jogosultsági feltételek) a következő sorrendben illetik meg az ellátások: csed (168 nap), gyed (a gyermek 2 éves koráig), majd gyes (gyermekgondozást segítő támogatás) a gyermek 3 éves koráig.   

Ezeket megelőzően – veszélyeztetett várandósság esetén – szóba jöhet a táppénz is. Ha veszélyeztetett terhesség miatt állapítja meg az orvos a keresőképtelenséget (9-es kód), akkor a foglalkoztatónak munkaviszony esetén sem kell betegszabadságot kiadnia.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.) 40. szakasza értelmében a csedre való jogosultság alapfeltétele, hogy az édesanya a szülést megelőző két éven belül rendelkezzék legalább 365 nap biztosításban töltött idővel. Ennek híján a kismama csak gyest, illetve a biztosítási idejének a függvényében táppénzt kaphat.

Itt jegyezzük meg, hogy ez év január 1-jétől (a 102/1995. kormányrendelet módosítása kapcsán) megszűnt a "terhesség-szülés" miatti keresőképtelenség (6-os kód), tehát ebben az esetben is 8-as kóddal ("egyéb keresőképtelenség") állítja ki az orvos a keresőképtelenséget megállapító igazolást. A változás a foglalkoztató szempontjából azért hátrányos, mert munkaviszony esetén betegszabadságot kell kiadnia (természetesen csak munkaviszony esetén), és táppénz-hozzájárulást is kell fizetnie. 

Az Eb. 41. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltak szerint a csed tartama alatt tilos keresőtevékenységet folytatni. Tehát a munkaviszonyban álló vagy társas vállalkozóként biztosított egyedüli ügyvezető helyettesítéséről mindenképpen gondoskodni kell. Ugyanez vonatkozik a főállású kisadózónak minősülő egyedüli ügyvezetőre is. (Az Eb. alkalmazásában ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül keresőtevékenységnek.)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, melyben részletezzük, mi következik ezekből a passzusokból a cégvezetők gyermekgondozási ellátások idejére érvényes státuszára vonatkozóan, milyen tevékenységet folytahatnak, illetve kell is folytatniuk, s mit kell tudni a minimum járulékfizetési kötelezettségükről!