Társadalombiztosítás: elhalasztották a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás bevezetését

Megosztás Tetszik

Az eredetileg elfogadottnál később, 2028. január 1-jétől vezetik be az úgynevezett Komplex Jogviszony-Nyilvántartást (KJNY). Erről az Országgyűlés kivételes eljárásban, a törvényjavaslat szeptember 11-ei benyújtását követően szeptember 15-én döntött. Mire jó a KJNY, mi a halasztás oka? Összefoglaltuk.

A KJNY bevezetéséről tavaly decemberben írtam az Adózónán azt követően, hogy az erről szóló szabályokat az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénybe ültetve elfogadta az Országgyűlés. A törvény KJNY-t érintő része több társadalombiztosítási jogszabály módosítását/kiegészítését tartalmazza. Ezek a változtatások a legfrissebb módosítással nem tűnnek el az adott tb-törvényekből, pusztán a hatályba lépésüket napolták el.

Mi is az a KJNY? Létrehozását még az előző kormány hirdette meg 2024-ben. Ennek kapcsán a kormany.hu weboldalon a következőket ismertették:

♦ Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) létrehozásának célja nem csak egy új nyilvántartás kialakítása, hanem a közszolgáltatások digitalizálásának, új eszközrendszerének, a közszolgáltatások új szervezési módszerének kidolgozása.

♦ Nemzeti Adó-, és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. alkotta konzorcium közreműködésével valósulna meg ez a projekt, amely a társadalom széles körének a mindennapi ügyintézését segíti.

♦ A Komplex Jogviszony-Nyilvántartás valós idejű, folyamatos, digitális, egykapus elérést kínál majd az állampolgároknak. A fejlesztéssel a jogviszonyokhoz kapcsolódó, személyes jelenlétet nem igénylő, automatizált, élethelyzet-alapú ügyintézési rendszerként működik.

♦ A Komplex Jogviszony-Nyilvántartás közhiteles adatokra támaszkodva képes lesz webes vagy mobilalkalmazásban futtatható automatizált folyamatok kiszolgálására. A felhasználók tájékoztatást kaphatnak a fizetési kötelezettségeikről, esetleges jogviszonyhoz kapcsolódó tartozásukról, egészségbiztosítási jogosultságukról, nyugdíjjogosultságukról, lehetővé válik a közterhek rendezése bankkártyával, számlák közötti átvezetéssel, automatikus fizetési részlettel. Mindezek alapján automatikus lesz a jövedelemről, illetékességről, köztartozásról szóló, illetve a magánszemély főbb adó- és társadalombiztosítási adatait tartalmazó igazolások (e-adókártya, e-TAJ, EU-s egészségbiztosítás) kiállítása is.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő oldalán az olvasható, hogy a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás DIMOP PLUSZ 1.3.7-23 projekt keretében valósul meg, 9 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból.

2025 decemberében megjelent cikkben ismertettem, hogy a 2025. évi LXXXIII. törvény milyen változásokat hoz a társadalombiztosítás területén (az akkori állapot szerint 2026. október 1-jétől). Így a Tbj.-be (2019. CXXII. törvény) bekerült például a KJNY fogalma. Eszerint a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás egy olyan informatikai rendszer, amely a természetes személyek számára a biztosítási jogviszonnyal, egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíjcélú járulékfizetéssel és az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja.

A Tbj.-ben a KJNY-hez a következő szabályok kapcsolódnak:

Az adóhivatal a KJNY alkalmazásának segítségével visszamenőleges hatállyal törli az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget, ha

 a magánszemély külföldön elhunyt,

 a magánszemély külföldön tartózkodik és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre vonatkozó előírás más magánszemély jogát, jogos érdekét sérti vagy

 a magánszemély bejelentése alapján folytatott eljárásban kérte a járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges törlését a külföldi biztosítással lefedett időszakra.

Megjegyzés: Az eljárást állami az adóhivatal és az egészségbiztosítási szerv hivatalból folytatja le, ha a fentiekről tudomással rendelkezik.

A Tbj. továbbá azt is rögzíti, hogy

♦ az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy az egyeztetési eljárást az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja az egészségbiztosítási szervnek;

♦ ha a természetes személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, az aktuális jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy egyeztetési eljárást indíthat, amely az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére;

♦ ha a természetes személy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel nem ért egyet, akkor az egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázását az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére.

A tavaly elfogadott törvény apróbb módosításokat hozott a kötelező egészségbiztosításról szóló (Ebtv.) törvényben is. Az utóbbi változtatások mellett a KJNY szempontjából lényeges, hogy az Ebtv. előírja, hogy a tajszámmal rendelkező személy, aki

 valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy

 nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező magyar állampolgárságú tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő magyar állampolgárságú családtagja (házastárs, gyermek), ha kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere

köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. Ez a bejelentés az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető, amely esetben a bejelentést a Tbj. szerinti Komplex Jogviszony-Nyilvántartás továbbítja az egészségbiztosítási szervnek.

A most kedden elfogadott törvény (az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvény módosításáról) nem törölte a KJNY-nyel összefüggő előírásokat, tartalmilag sem változtatott azokon, pusztán azok hatályba lépését odázta el. Az indokolás szerint ezt az informatikai fejlesztések elhúzódása tette szükségessé.