Szolgálati idő, biztosítási idő: tb-szempontból fontos időszakok pontról pontra

Megosztás Tetszik

A nyugdíjtörvény előírásai alapján a szolgálati idő – megszerzésének módja szerint – öt csoportba sorolható. Cikkünkben részletesen áttekintjük ezeket a pontokat nemcsak a szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem, hanem az egészségbiztosítási ellátások vonatkozásában is.

1.) a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony alapján szerzett,

2.) nem biztosítotti, de járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony alapján szerzett,

3.) valamely járulékköteles ellátás révén szerzett,

4.) megállapodás alapján szerzett,

5.) olyan, az előző négy csoportba nem tartozó időszakok tartama, amelyeket jogszabály minősít szolgálati időnek.

A biztosított – tehát a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személy – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet. Így a biztosítási jogviszony tartama a társadalombiztosítási ellátások (legyen szó nyugdíjbiztosítási vagy egészségbiztosítási ellátásokról) esetében a legfontosabbnak tekinthető időszak.

Járulékfizetés biztosított státusz nélkül

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok mellett vannak olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyok is, amelyek nem járnak biztosítással, ugyanakkor közvetve vagy közvetlenül járulékfizetést kell teljesíteni utánuk, ami alapján ellátásokra való jogosultság is keletkezik.

E körbe tartozik például az egyszerűsített foglalkoztatás. Az e jogviszonyban foglalkoztatott személy csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Kapcsolódó cikkünk: Járulékfizetés: speciális esetek, amikor elválik a biztosítási kötelezettségtől

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül ismertetjük a családtámogatások szempontjából mérvadó biztosítási időszakokat, illetve a jogszabály által szolgálati időnek minősülő időszakokat!