Szochofizetés: fontos NAV-tájékoztató idei szabályváltozásról

  • adozona.hu

2024. január 1-jével jelentősen megváltozott a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (például bónusz, jutalom) szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége.

A külföldre irányuló munkavállalói mobilitás miatt gyakran előfordul, hogy egy munkavállaló olyan jövedelemben részesül (bónusz, részvényjuttatás stb.), amelyet a korábbi, Magyarországon biztosítottként teljesített munkavégzésére tekintettel kap a korábbi magyar foglalkoztatójától, azonban a jövedelem kifizetésekor már az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában biztosított (miután a magyar biztosítása már megszűnt), és a jövedelem egésze, vagy annak egy része Magyarországon adóztatható – emlékeztet a 2024/5. Adózási kérdésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A magyarországi munkavégzéssel megszolgált, utólag kifizetett jövedelmek adójogi megítélése a társadalombiztosítási járulék szempontjából megegyezik a 2024. január 1-je előtt és azt követően megszerzett jövedelmek tekintetében. 2024. január 1-jével pedig egymáshoz igazodik a szocho-, illetve tb-járulék-kötelezettség.

Társadalombiztosítási járulék

A Tbj. 27. § (4) bekezdése alapján járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a Tbj. 27. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a 3. § alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók.

Ha egy jövedelem (például jutalom) juttatása olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. szerinti biztosítás kiterjedt a magánszemélyre (Tbj. 6. §), úgy az e jogviszonyra tekintettel a későbbi időpontban kifizetett jövedelem ugyanazon társadalombiztosítási elbírálás alá esik, mint a vonatkozási időszakban szerzett jövedelem. Így az utóbb kifizetett jövedelem a juttatás időpontjától függetlenül a társadalombiztosítási járulék alapját képezi, akkor is, ha a juttatás időpontjában a Tbj. 3. §-a alapján már más ország járulékszabályai alkalmazandók.

 

A Tbj. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.

Szociális hozzájárulási adó 2023. december 31-éig

A Szocho tv. 1. § (1) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség áll fenn az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó, adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.

Emellett a Szocho tv. 1. § (9) bekezdése is megerősíti, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

A Szocho tv. 5. §-ának 2023. december 31-én hatályos (4) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezett, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adó-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

A Szocho tv. 5. § (4) bekezdés speciális mentességi szabálya tehát felülírta a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget tartalmazó általános rendelkezéseket.

Ha a korábbi magyarországi, biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyra tekintettel utólag kifizetett jövedelem juttatásának időpontjában a magánszemély már másik tagállamban (EGT-állam) volt biztosított, akkor 2023. évben e jövedelem után szociális hozzájárulási adót nem kellett fizetni.

Szociális hozzájárulási adó 2024. január 1-jétől

A Szocho tv. 5. § (4) bekezdése 2024. január 1-jével kiegészült az alábbi kitétellel: „A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni, ide nem értve az olyan jövedelmet, ami az 1. § (9) bekezdésének figyelembevételével adóalapot képez. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja”.

E módosítás eredményeként a korábbi, Magyarországon biztosítottként teljesített munkavégzésre tekintettel megszerzett, 2023. december 31-ig az általános mentességi szabályok miatt szochomentes jövedelmek 2024. január 1-jétől szochokötelessé váltak. Így az ilyen típusú juttatások után a társadalombiztosítási járulék-, és szochofizetési kötelezettség immár egyaránt fennáll.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Unión belüli jövedelem adózása, árfolyama II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Revolut

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink