hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Önellenőrzés: amikor bevalláskor biztos, hogy szükség lesz rá

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
1

Több alkalommal foglalkoztunk már a jogviszonyuk fennállása alatt nyugdíjassá vált munkavállalókat érintő bejelentési és járuléklevonási kötelezettséggel, akik esetében már a bevallás elkészítésekor borítékolható a későbbi korrekció szükségessége. Tekintve, hogy nemrégiben több erre irányuló kérdést is kaptunk, úgy gondoljuk, érdemes ismét áttekinteni a témát.

A munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a nyugdíjazása napjától nem terjed ki a biztosítás, a bérét nem terheli egyéni járulék, illetve vele kapcsolatban a foglalkoztatónak nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) és szakképzési hozzájárulást (szakho) lerónia.

Ezen túlmenően a nyugdíjazás napjától számított 8 napon belül biztosítási jogviszonyának megszűnését a foglalkoztatónak a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.

Csakhogy – és ez okozza a problémát – a nyugdíjazás első napján sem a dolgozó, sem pedig a munkaadója birtokában nincs olyan dokumentum, amely igazolná, hogy nyugdíjasról van szó. A nyugdíjigény benyújtása ugyanis nem egyenlő a jogosultsággal, illetve a nyugdíjas státusszal.

Az igény elbírálására a jogszabály 45 napot biztosít. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatónak minimálisan egy, de inkább két havi (08-as) bevallást is anélkül kell benyújtania a munkavállalóval kapcsolatban, hogy biztos tudása lenne a nyugdíjas státuszáról. Arról a helyzetről nem is beszélve, amikor a nyugdíjelbírálás (például egyes nemzetközi ügyekben) ennél jóval hosszabb időt vesz igénybe.

Tovább árnyalja a képet, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 64. paragrafusának (2) bekezdése értelmében a nyugellátást akár hat hónapra visszamenőleg is lehet igényelni, ami a biztosítási jogviszony megszűnésének kényszere miatt jóval egyszerűbbé vált. Ebben az esetben még bizonyosabb az önellenőrzés szükségessége, és az ezzel érintett hónapok száma is több, a kérdés mindössze annyi, hogy mikor lehet elvégezni a korrekciót.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből választ kap a kérdésre.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Adóhiánnyal fenyegetni az olvasókat nem szerencsés, ha az adóhiány valójában sosem fog előállni. A foglalkoztató a tőle elvárható módon jár el, ha a nyugdíjazás várható időpontjától nyugdíjasnak tekintti a személyt, miután a nyugdíjigényről értesült.

A cikk komandatlanul a lesben álló, adóhiányra vadászó adóhatóság képét festi le...

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő helyi iparűzési adó 2023

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő iparűzési adó megosztása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink