Nyugdíjnövelés eltérő szabályok alapján: íme egy példa a számításra

Megosztás Tetszik

A nyugdíjszámítás összetett, többlépcsős folyamat. Ennek megfelelően a keresőtevékenységet folytató, nyugdíjkorhatár előtt állók nehezen tudják eldönteni, hogy mikor járnának jobban, ha kérik a nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugellátás megállapítását és tovább dolgoznak, vagy a nyugdíj megállapításának kérése nélkül folytatják tovább keresőtevékenységüket.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) rendelkezései között a nyugdíjnövelésre vonatkozóan két eltérő szabály található. Bár mindkét esetet nyugdíjnövelésként említi a jogszabály, azonban a jogosultsági feltételek és a növelés összegének számítása mégis különböző.

Az egyik nyugdíjnövelés a nyugellátás megállapítása előtt fennálló jogviszonyok „díjazására”, a másik éppen ellenkezőleg, a nyugellátás megállapítását követően fennálló keresőtevékenység „díjazására” épül.

Az első esetre vonatkozó jogi szabályozást a Tny. 21. §-a tartalmazza, mely szerint, ha az adott személy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatára betöltésekor nem kéri a nyugellátása megállapítását, hanem legalább további 30 naptári napot továbbdolgozik, úgy abban az esetben, a keresőtevékenysége után, további szolgálati idő szerzésen túlmenően, nyugdíjnövelésre is jogosultságot szerez, mely növelés mértéke minden 30 nap után a későbbiekben megállapításra kerülő öregségi nyugdíja 0,5 százaléka lesz. Ennél a növelésnél tehát, a megállapítás időpontjában meghatározott nyugdíj összege kerül tovább növelésre az előzőekben említett mértékben. A nyugdíjnövelés érvényesítésére, kiszámítására és megállapítására a saját jogú nyugellátás megállapításával egyidejűleg kerül sor.

A második esetre vonatkozó jogi szabályozást a Tny. 22/A. §-a tartalmazza, melynek rendelkezései szerint, amennyiben a saját jogú nyugellátás megállapítását követően az adott személy a nyugellátás folyósítása, vagy szüneteltetése mellett ismét kereső tevékenységet folytat, úgy abban az esetben a megállapított nyugellátást az e kereső tevékenységből származó nyugdíjjárulék alapot képező kereset egytizenketted részének 0,5 százalékával kell növelni. A nyugdíjasként fennállt keresőtevékenység alapján további szolgálati idő nem szerezhető, a növelés megállapítására pedig utólag, legkorábban a tárgyévet követő év végén kerülhet sor. Fontos megjegyezni, hogy a Tny. 22/A. §-a szerinti nyugdíjnövelés megállapítására 2018. évet követően kizárólag azok a nyugdíjasok szerezhetnek jogosultságot, akik a nyugdíj melletti keresőtevékenységüket nem munkaviszony keretében végzik. (Például közalkalmazottként, megbízási jogviszony keretében, egyéni, vagy társas vállalkozóként végez keresőtevékenységet.)

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mekkora lehet a különbség a két nyugellátás összege, illetve a nyugdíjnövelések összege között, ha valaki a nyugdíjkorhatára betöltésekor kéri a nyugellátása megállapítását, vagy a nyugellátás megállapítása nélkül tovább dolgozva, egy évvel későbbi időponttól kérelmezi a nyugellátása megállapítását!