hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjas tulajdonos kft.-ben: munkabérért vagy tagi jövedelemért dolgozzon?

  • adozona.hu

Milyen költségekkel, járulékokkal jár, ha a kft. nyugdíjas tulajdonosa munkabért, illetve ha tagi jövedelmet vesz fel? Olvasónk kérdésére dr. Radics Zsuzsanna, az Adózóna szakértője válaszolt.

Két fő végleges nyugdíjas (63 évesek) 30-60 százalékban tulajdonosai a kft.-nek. Alkalmazott nélkül végzik tevékenységüket. Egyikük az ügyvezető. Jelenleg munkabért vesznek fel mindketten, ami után az szja-előleget, a nyugdíjbiztosítást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizeti – ecsetelte a társaság tagjainak helyzetét Olvasónk. Kérdései a következők voltak: A munkabérük az adóalapot csökkenti? Mennyi időn belül kérhetik a nyugdíjuk korrekcióját (megemelését)? Ha tagi jövedelmet vennének ki csak, és nem munkabért, annak mennyi lenne a járuléka? Igazán az érdekelne, hogy mi a különbség a tagi jövedelem és a munkabér között a fenti kft. tulajdonosainál?

A válaszadás előtt az Adózóna szakértője a jogszabályi rendelkezéseket ismertette.

Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Kft.-ben társas vállalkozó többek között:
- a korlátolt felelősségű társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megjegyzés: a személyes közreműködés díja a tagi jövedelem (tagi kivét).
- a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a fenti pont szerint társas vállalkozónak minősül.
Azaz a társas vállalkozó nem munkaviszonyban látja el a feladatait.

Járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A nyugdíjjárulékot
- a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
- az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka
után fizeti meg.

Munkaviszony
Ha a nyugdíjas nem társas vállalkozóként, hanem munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabére alapján 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott csak ebben esetben fizet 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A foglalkoztató a munkabér után 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény
Ötvenöt év feletti munkavállaló – aki akár nyugdíjas is lehet – bruttó munkabére - legfeljebb 100 ezer forint - után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a foglalkoztatót.

Nyugdíjemelés
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy, a nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.

Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabért terhelő párhuzamosan több letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Devizában kapott kölcsön kamata

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink