hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjas tulajdonos kft.-ben: munkabérért vagy tagi jövedelemért dolgozzon?

  • adozona.hu

Milyen költségekkel, járulékokkal jár, ha a kft. nyugdíjas tulajdonosa munkabért, illetve ha tagi jövedelmet vesz fel? Olvasónk kérdésére dr. Radics Zsuzsanna, az Adózóna szakértője válaszolt.

Két fő végleges nyugdíjas (63 évesek) 30-60 százalékban tulajdonosai a kft.-nek. Alkalmazott nélkül végzik tevékenységüket. Egyikük az ügyvezető. Jelenleg munkabért vesznek fel mindketten, ami után az szja-előleget, a nyugdíjbiztosítást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizeti – ecsetelte a társaság tagjainak helyzetét Olvasónk. Kérdései a következők voltak: A munkabérük az adóalapot csökkenti? Mennyi időn belül kérhetik a nyugdíjuk korrekcióját (megemelését)? Ha tagi jövedelmet vennének ki csak, és nem munkabért, annak mennyi lenne a járuléka? Igazán az érdekelne, hogy mi a különbség a tagi jövedelem és a munkabér között a fenti kft. tulajdonosainál?

A válaszadás előtt az Adózóna szakértője a jogszabályi rendelkezéseket ismertette.

Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Kft.-ben társas vállalkozó többek között:
- a korlátolt felelősségű társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megjegyzés: a személyes közreműködés díja a tagi jövedelem (tagi kivét).
- a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a fenti pont szerint társas vállalkozónak minősül.
Azaz a társas vállalkozó nem munkaviszonyban látja el a feladatait.

Járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A nyugdíjjárulékot
- a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
- az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka
után fizeti meg.

Munkaviszony
Ha a nyugdíjas nem társas vállalkozóként, hanem munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabére alapján 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott csak ebben esetben fizet 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A foglalkoztató a munkabér után 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény
Ötvenöt év feletti munkavállaló – aki akár nyugdíjas is lehet – bruttó munkabére - legfeljebb 100 ezer forint - után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a foglalkoztatót.

Nyugdíjemelés
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy, a nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.

Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztott munkaidő

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaviszony változtatása gyed folyósítása alatt

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink