adozona.hu
Minimum járulékfizetés munkaviszonyban, illetve tartós megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak után
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Minimum_jarulekfizetesi_kotelezettseg_munka_G25OUT
Minimum járulékfizetés munkaviszonyban, illetve tartós megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak után
Tetszik
Idén január 1-jétől már két biztosítási jogviszony (munkaviszony és tartós megbízás) esetében határoz meg a Tbj. a minimálbér 30 százalékának alapul vételével havi minimum járulékfizetési kötelezettséget. Egymástól eltérő jogviszonyokról van szó, hiszen a munkaviszony a munka törvénykönyve (Mt.), a megbízás pedig a Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálya alá tartozik. Míg a munkavállaló díjazása nem lehet kevesebb mint a minimálbér, addig a megbízást akár díjazás nélkül is el lehet látni.
A Tbj. 27. paragrafusának (2) bekezdése alapján tehát munkaviszony és tartós megbízási jogviszony esetén a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka azzal, hogy ha
a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
b) a biztosítási jogviszony a 16. paragrafus alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,
a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
| TARTSON VELÜNK az Adózóna webináriumán! A munkabér többé nem titok! Felkészülés a bértranszparencia-szabályok gyakorlati alkalmazására |
Például, ha egy kft. egy behívás alapján foglalkoztatott munkavállalót alkalmaz munkaviszonyban, havi 40 ezer forintos munkabérrel, akkor az érintett havi járulékalapja (ami már megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával) 322 800 x 30% = 96 840 forint lesz.
A járulékalap közötti különbözetet (96 840-40 000 = 56 840 forint) utáni társadalombiztosítási járulék összegét, 10 515 forintot) a foglalkoztató viseli, amire a Tbj. 82. paragrafusa szerinti járulékkülönbözet szabályait nem lehet alkalmazni.
Cikkünk folytatásában arról olvashat, hogy
- mely esetekben nincs minimum járulékfizetési kötelezettség,
- befolyásolja-e a tb-ellátásokat, hogy a tb-járulék alapját a tényleges jövedelem képezi, vagy a minimum járulékfizetési kötelezettség határozza meg, és hogy
- kell-e alkalmazni a vonatkozó előírásokat, amennyiben a tartós megbízási jogviszonyban álló személy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást választja.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Iderakom a mesterséges intelligencia véleményét is:
A cikk logikája több ponton hibás vagy minimum félrevezető.
Minimum járulék – keveri a jogcímeket
A „minimálbér 30%” nem általános szabály. Ez a megbízási jogviszonyban a biztosítási küszöb (Tbj. 6. §, 30%-os szabály), nem pedig egy kötelező minimum járulékalap.
Ha a díj nem éri el a minimálbér 30%-át → nincs biztosítás → nincs járulék (csak szja).
Ha eléri → a teljes díj lesz járulékalap, nem „minimum 30%”.
A cikk állítása („legalább a minimálbér 30%-a”) így szakmailag pontatlan.
EKHO + „tartós megbízás” – konstrukció félreértelmezve
Az EKHO feltétele, hogy legyen olyan jövedelem, ami után a magánszemély a „normál” közterheket megfizeti legalább a minimálbérig (vagy arányosan év közben).
Ez lehet munkaviszony vagy vállalkozás, de a „tartós megbízásból kipótoljuk 30%-ra” nem clean megoldás.
Mi a gond:
– megbízásnál nincs garantált minimálbér-alap
– biztosítás csak 30% felett van
– a „minimumig feltöltés” logika csak munkaviszonynál áll meg stabilan
Tehát a cikk egy borderline optimalizációt úgy ad el, mintha standard megoldás lenne.
60 milliós EKHO keret „arányos megnyitása” – leegyszerűsítés
Az EKHO keret nem úgy működik, hogy „ha 30%-ot teljesíted → 18 mFt jár”.
Valójában: az adott évben az EKHO csak addig alkalmazható, amíg a normál közterhes jövedelem el nem éri a minimálbér éves szintjét (vagy arányos részét).
Utána nyílik meg a teljes EKHO-keret.
A cikk ezt lineáris arányosításként írja le, ami félrevezető.
Nyugdíj-érv – teljesen irreleváns és szakmaiatlan
A „férfiak harmada meghal nyugdíj előtt” típusú érvelés:
– nem jogi, nem adózási relevanciájú
– nem egyéni számlás rendszerben gondolkodik, hanem felosztó-kirovóban
– nem veszi figyelembe a jogosultsági időt, szolgálati időt, hozzátartozói ellátásokat
Ez nem szakmai érv, hanem retorika.
A cikk tehát összemossa a biztosítási küszöböt a járulékalappal, félreérti az EKHO feltételrendszert, és egy kockázatos konstrukciót prezentál „best practice”-ként.
Szerintem ez a válasz nincs rendben.
Az EKHO-s magánszemély számára - akinek van már főállása máshol - jó a tartós megbízás, ami általános szabályok szerinti járulékfizetést jelent, legalább a minimálbér 30%-ra, vagy a tényleges megbízási díj összegére. Ilyenkor a 60 milliós EKHO alap arányosan nyílik meg a számára. Ha például a tartós megbízás összege pont a minimálbér 30%-a, akkor 18 mFt EKHO keret nyílik meg a számára.
Az alacsony járulékalapon való kesergést sem értem. A férfiak egyharmada MEGHAL a nyugdíjbavonulás előtt, ergo a TB járulékuk és szintén részben a TB alapot tápláló Szochó, vagy utánuk fizetett KIVA számukra kuka, azt a felosztó-kirovó rendszer - köszöni szépen - benyelte.
A férfiak másik harmada a nyugdíjba vonulás első néhány évében szintén meghal. Így ők is nettó befizetők maradnak.