hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Újabb magyar vonatkozású ítélet született az Európai Unió Bíróságánál

  • Kocziha Andrea, Partner, Managing Director, Moore Hungary
1

2025. március 12-én az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletet hozott a C-521/24. számú ügyben, melyben a Közösségen belüli termékbeszerzésekre vonatkozó számlák után előzetesen fizetendő általános forgalmi adó levonásához való jog megtagadását vizsgálta.

Háttér

Az eljárás az Aptiv Kft. és a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (másodfokú adóhatóság) között indult az EUB-nál.

A társaságnál a 2020. november 1. és 2021. december 31. közötti időszakra adóellenőrzést folytattak le áfa adónemben.

Az ellenőrzést követő határozatában az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a cég a 2021 júliusa és szeptembere közötti időszakra vonatkozó áfabevallásaiban vonta le a 2016 és 2018 között teljesített Közösségen belüli termékbeszerzésekre vonatkozó áfát, arra hivatkozva, hogy ekkor kapta kézhez az ügyletekről kiállított számlákat.

Megállapításra került az is, hogy a hatályos áfaszabályok szerint a társaság a Közösségen belüli termékbeszerzéseket illetően csak a 2016–2018. évekre vonatkozóan benyújtott bevallások önellenőrzésével gyakorolhatta volna áfalevonási jogát. A nemzeti szabály alapján azonban a 2016. év, illetve a 2017. év egy része vonatkozásában az önellenőrzésre már nem kerülhetett sor az ellenőrzést követően, mert az elévülési idő ezen időszakok tekintetében már lejárt.

A társaság arra irányuló kérelme szintén elutasításra került, hogy különös áfa-visszatérítési eljárást indítson a kérdéses áfaösszeg visszaigénylése kapcsán.

áfalevonási jog, áfa levonása, Európai Unió Bírósága, közösségen belüli termékbeszerzés, EUB, adósemlegesség, előzetesen fizetendő áfa, ítélet, EUB-ítélet,
EUB: az adóalany adólevonáshoz való joga tekintetében a tagállamok nem írhatnak elő olyan további követelményeket, amelyek hatására e jog gyakorlásának lehetősége elenyészik.
Forrás: Shutterstock

Az adóhatóság tehát megtagadta a társaság által e beszerzések tekintetében igényelt levonást, és megállapította, hogy a cégnek meg kell fizetnie az adóhiány összegét, amely lényegében azon áfa összegének felel meg, amelynek levonását megtagadták.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• az adóhatósági álláspontot megalapozó magyar rendelkezések,

• az EUB ítélete.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Miután az adóhatósági vezetők tudatában voltak a jogszabálysértésnek és ezért hivatali helyzetükkel visszaélve hoztak hamis indoklású közokiratokban döntés, amire még én is figyelmeztettem őket kívülállóként, ezért feljelentést tettem hivatali visszaélés miatt.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztalékfizetés szabályai

Pölöskei Pálné

adószakértő

Gyeden lévő kismama

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Osztalékelőleg visszafizetése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink