hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kérdések a szochóról: nem mindegy, hogy az adóalapot a jogszabályhely melyik bekezdése határozza meg

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A szochofizetéssel összefüggő kérdések között szép számmal akadnak olyanok, amelyek azért vetődnek fel, mert a jogalkalmazó bizonytalan abban, hogy a vélt mentesség pontosan milyen jogcímen meghatározott adóalapra vonatkozik.

A szociálishozzájárulásiadó-alapot képező jövedelmeket a szochotörvény (2018. évi LII. törvény) 1. szakasza sorolja fel.

Az 1. szakasz (1)–(3) bekezdései alapján képez adóalapot

– az szja-törvény (1995. évi CXVII.) törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, illetve

– az szja-törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az szja-törvény szerinti adó-, adóelőleg-alap hiányában a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján, vagy a Tbj. 30. paragrafusa alapján járulékalapot képez.

A jogszabályhely (4) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerint külön adózó jövedelmek közül

– a béren kívüli juttatások [szja-törvény 71. §],

– a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [szja-törvény 70. §], valamint

– a kamatkedvezményből származó jövedelem [szja-törvény 72. §]

adóalapként meghatározott összegét.

És végül az (5) bekezdés értelmében adóalap

– a vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §],

– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja-törvény 65/A §],

– az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [szja-törvény 49/C §],

– az árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-törvény 67. §],

– az szja-törvény 1/B paragrafusának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelmének

Magyarországon adóztatható része.

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesítés eseteit a jogszabály 5. szakaszában találjuk. Ugyanakkor e felsorolásban mindössze egyetlen olyan személyi kör található, amely vonatkozásában mind a három adóalap „csoport” esetében fennáll a mentesség.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a szochomentességi szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink