hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kellemetlen fordulat: amikor magasabb a járulékalap a vártnál

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Főszabály szerint az egyéni vállalkozó a kivét (az átalányadózó esetében az átalányadó alapja), míg a társas vállalkozó a tagi jövedelem után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat. Mindez a biztosított (tehát kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) és többes jogviszonyban nem álló vállalkozók vonatkozásában annyival egészül ki, hogy a havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék havi alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, és végül a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapjának el kell érnie a minimálbér (garantált bérminimum) összegét.

A vázolt szabály – amit egyébként minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek szoktunk nevezni – alapesetben azt jelenti, hogy egy szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytató vállalkozónak éves szinten legalább

  • 12 x 138 000 x 100% = 1 656 000 forint után meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot,
  • 12 x 138 000 x 150% =2 484 000 forint után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve
  • 12 x 138 000 x 112,5% =1 863 000 forint után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, azzal, hogy

amennyiben a tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél több, akkor a kötelezettségeknek e magasabb összeg után kell leróni.

Csakhogy – és ezt a problémát nem egy Olvasónk felvetette, illetve nehezményezte már – könnyen megtörténhet, hogy az adott évben ténylegesen megfizetendő kötelezettségek alapja meghaladja a mind az éves minimális, mind pedig az éves tényleges járulékalapot. Túl azon, hogy ez többletterhet jelent, kifejezetten „kellemetlen” következményekkel járhat a kereseti korláttal érintett vállalkozók esetében.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mi okozza a járulékalap és a fizetési kötelezettség növekedését!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Határon átnyúló pályázati támogatás társaságiadó-fizetési kötelezettsége

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

K+F költségek

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Családi kedvezmény érvényesítése önellenőrzéssel

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink