adozona.hu
Jogi útvesztőben a csed, gyed, gyet mellett vállalkozók: mutatjuk, miért
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jogi_utvesztoben_a_csed_gyed_gyet_mellett_v_YDNAWP
Jogi útvesztőben a csed, gyed, gyet mellett vállalkozók: mutatjuk, miért
Számos kérdés érkezik az egyéni és társas vállalkozók csed, gyed, illetve gyes vagy éppen ápolási díj melletti tevékenységével, személyes munkavégzésével kapcsolatban. Cikkünk elején rögzítjük az elfogadott gyakorlatot, a későbbiekben pedig kitérünk arra, hogy adott esetben miért érezhetnek ellentmondást a jogalkalmazók a vonatkozó rendelkezések között.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény 41. paragrafusának (1) bekezdése világosan fogalmaz a csed melletti munkavégzésről: nem jár csed a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban (kivéve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt) keresőtevékenységet folytat, azzal, hogy nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, amennyiben annak kifizetésére az ellátás folyósításának ideje alatt kerül sor. A csed mellett tehát egyértelműen tilos keresőtevékenységet folytatni.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az érintett vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseket, és bemutatjuk, miért érezhetik a 22-es csapdájában magukat, ha meg akarnak felelni a jogszabályoknak.
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (3)
Ugyanez a probléma az őstermelők, családi gazdálkodók és tagjaiknál szintén fenn áll, hiszen ott is előírás a szermélyes közrműködés, így jó lenne, ha náluk is valamiféle feloldás lenne.
A GYED és a GYET vonatkozásban valóban inkább elméleti problémáról van szó, hiszen ezek mellette immár korlátlanul lehet vállalkozói tevékenységet folytatni (havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül), ám a CSED, illetve GYES vonatkozásában (előbbiben a munkavégzési tilalom, utóbbiban a tevékenységhez kötődő minimumfizetési kötelezettség miatt) meglehetősen sok probléma vetődik fel.
Már megint jó a cikk, csak a fejléc félrevezető. A GYES és GYET esetében nincs só semmilyen "útvesztőről" és nekik nem is tilos dolgozni a vállalkozásukban, csupán fizetni kell a járulékokat vagy a kisadót.
A CSED és a GYED viszont kereset helyett van, az állam azért fizet, hogy az anyuka a gyerek mellett legyen és ne dolgozzon stikában. Ettől még a virágboltos, kozmetikus - és egy sor szakmát lehetne sorolni - esetében kellenének a konkrét jogesetek is, hogy a kismamáktól a kormányhivatal hogyan "orozza el" a CSED, GYED ellátásokat, a vállalkozásukban való közreműködés okán.
A probléma tehát inkább elméleti, mint gyakorlati, nem?