hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj összegének számítása

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

Hozzátartozói nyugellátás – az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj – jogosultsági feltételrendszere nem egyszerű. Van ezeknek törvényi minimuma, hogyan alakul a mértékük, ha a jogszerző a halála időpontjában már részesült valamilyen nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, vagy aktív dolgozóként hunyt el? Cikkünk ezeket járja körbe.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – alapja az a sajátjogú nyugdíj, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az előzőekre tekintettel a hozzátartozói nyugellátások megállapításakor mindenképp különbséget kell tenni a tekintetben, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjában részesült-e valamilyen a társadalombiztosítás keretein belül megállapított nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, vagy nem részesült semmilyen ellátásban, illetve aktív dolgozóként hunyt-e el.

Amennyiben az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjasként hunyt el, úgy abban az esetben a hozzátartozói nyugellátást a jogszerző részére a halála időpontjában folyósított öregségi nyugdíj összegéből kell kiszámítani. Ugyanezen elv érvényesül, ha az elhunyt jogszerző az elhalálozása időpontjában korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, ugyanis a hatályos jogi szabályozás meghatározza, hogy ezek az öregségi típusú ellátások, a jogszerző halálával automatikusan öregségi nyugdíjnak tekintendők. Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti igényeket a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell előterjeszteni, az igények elbírálására e szerv rendelkezik hatáskörrel.

Ha az elhunyt jogszerző aktív dolgozóként hunyt el, vagy a halála időpontjában nem részesült semmilyen ellátásban, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban – rehabilitációs, rokkantsági ellátásban – részesült, a hozzátartozói nyugellátás alapja az az elméleti összeg lesz, amely az elhunyt jogszerzőt elhalálozása időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna. Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási/nyugdíjbiztosítási főosztálya bírálja el. Mivel a jogszerző a halála időpontjában nem minősül nyugdíjasnak, ezért a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetet az elhunyt jogszerzőnek az 1988. január 1-től a halála időpontjáig szerzett kereseti adataiból fogják kiszámítani. Az ilyen igények elbírálásakor külön vizsgálat tárgyát képezi, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjáig megszerezte-e a szükséges szolgálati időt, ennek hiányában ugyanis a hozzátartozói nyugdíjigény elutasításra kerül. Az előzőekben említett szolgálati idő és átlagkeresetből kerül majd kiszámításra annak az öregségi nyugdíjnak az elméleti összege, amely a jogszerzőt a halála időpontjában megillette volna.

Speciális nyugdíjszámítási módként lehet megemlíteni azokat az eseteket, amikor az elhunyt jogszerző a halála időpontjában korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesült és ezen ellátások folyósítása mellett elhalálozásáig legalább 365 napon át keresőtevékenységet folytatott, mely alapján további 365 naptári napi szolgálati időt szerzett. Ezekben az esetekben, a hozzátartozó kérelmezheti, hogy az eljáró nyugdíjbiztosítási szerv számolja ki azt az elméleti öregségi nyugdíjat, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában az újonnan szerzett szolgálati idő alapján megillette volna, és ezt az elméleti összeget kell összevetni az elhunyt jogszerző részére a halála időpontjában ténylegesen folyósított korhatár előtti ellátás összegével, a hozzátartozói nyugellátások összegének alapja pedig a magasabb összeg lesz. E kettős számítás kizárólag a hozzátartozó kérelmére végezhető el, mely kérelem benyújtására legkésőbb az elhunyt jogszerző halálát követő hat hónapon belül nyílik lehetőség. A határidő mulasztása jogvesztő.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, miként alakul az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, illetve a szülő nyugdíj mértéke!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Elektromos autó tao-kedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close