adozona.hu
Ezért nem szeretünk (nem merünk?) táppénzre menni
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ezert_nem_szeretunk_nem_merunk_tappenzre_me_3MAJ3K
Ezért nem szeretünk (nem merünk?) táppénzre menni
Anyagi okai vannak annak, hogy sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem kedvelik a táppénzes napokat. Vannak azonban olyanok, akiknek éppen gazdasági szempontból érné meg betegség esetén a keresőképtelenség választása.
A közelmúlt rövid sajtóhíre, hogy jelentősen csökkentek a táppénzkiadások. Valóban, ha megnézzük a KSH ezzel kapcsolatos adatait, akkor azt látjuk, hogy míg 2009-ben 101 milliárd forint volt az egészségbiztosítási kassza táppénzkiadása, addig ez az összeg 2013-ban már csak 58 milliárdot tett ki. A táppénzes napok száma hasonló csökkentést mutat: a 2009. évi 32,7 millióról 19,8 millió napra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan 2009-hez viszonyítottan több mint 200 ezerrel csökkent a táppénzesetek száma is, miközben a táppénzre jogosultak száma közel 400 ezerrel nőtt. Ez utóbbi nyilvánvalóan következik abból is, hogy 2012-től a heti 36 órás munkaviszony mellett biztosítási jogviszonyban állók, illetve azok a korábban nyugdíjasnak minősülő munkavállalók, akik az ellátása korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá alakult át, is pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezetté, és ez által táppénzjogosulttá váltak.
Mindenesetre a vázolt adatok azt mutatják, hogy vagy az egészségi állapotunk javult jelentősen vagy pedig – még ha indokolt lenne is – kevésbé, „szeretünk” vagy merünk táppénzre menni. A következőkben ez utóbbi lehetséges okaival foglalkozunk.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, miért nem érdekelt a munkaadó és a munkavállaló a táppénzben, illetve kinek éri meg mégis táppénzre menni!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (0)