Egymást kizáró vagy erősítő biztosítási jogviszonyok. Hol kell járulékot fizetni?

Megosztás Tetszik

A biztosítási kötelezettség elbírálásának egyik alaprendelkezése, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rendelkezzék az adott személy egyidejűleg bármennyi jogviszonnyal (akár ugyanazon munkaadónál), társadalombiztosítási jogállását az egyes jogviszonyaiban külön-külön vizsgáljuk.

Ha például valaki munkaviszonyban áll egy vállalkozásánál és emellett megbízási jogviszonyban is ellát egy munkakörébe nem tartozó feladatot, a két jogviszonyt teljesen elkülönülten kezeljük (Tbj. 9. §).

Ám, ahogy a legtöbb szabály esetében, ez alól is van kivétel. Az egyik az összevonás szabálya, amelyet a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok [Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja] tekintetében alkalmazunk, mikor is az ugyanazon hónapban és ugyanazon munkáltatónál fennálló e körbe tartozó jogviszonyokból származó jövedelmeket összevonjuk és ezen összevont jövedelem alapján vizsgáljuk, hogy az egy hónapra vagy egy napra jutó jövedelem eléri-e a biztosítási összeghatárt, a minimálbér 30 százalékát vagy ennek harmincad részét.

Ebben az esetben tehát a többes jogviszony inkább erősíti a biztosítási kötelezettség valószínűségét.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben további példákat hozunk arra, hogy kizárja-e vagy erősíti a biztosítási kötelezettséget a többes jogviszony!