Minimumjárulék-fizetési kötelezettség vs. ekho szerinti adózás

Megosztás Tetszik

Kinek ír elő a jogszabály havi minimumjárulék-fizetési kötelezettséget? Mit jelent ez a gyakorlatban? Az ekhót magánszemély milyen feltételekkel veheti igénybe? Ekhóra jogosultság tekintetében figyelembe vehető-e az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó minimumjárulék-alapja, ha egyénként kivét vagy tagi jövedelem kifizetésére nem került sor? Miként alakul a minimumjárulékfizetési-kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemély egyéni vállalkozói kivétje, vagy tagi jövedelme, illetve munkabére vonatkozásában jogszerűen vállalja (az Ekho törvény előírásainak megfelelően) az ekho szerinti adózást? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. (Szocho törvény) törvény az egyéni és társas vállalkozó, valamint a munkaviszonyban álló dolgozó vonatkozásában ír elő havi minimumjárulék- és adófizetési kötelezettséget.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az említett biztosítotti körök esetében a jogszabályban foglaltak szerint meghatározott összeg alapulvételével minden hónapban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót, tehát még abban az esetben is, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelem (munkabér, kivét, tagi jövedelem) ennél az összegnél kevesebb.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, az ekhót magánszemély milyen feltételekkel veheti igénybe, ekhóra jogosultság tekintetében figyelembe vehető-e az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó minimumjárulék-alapja, illetve miként alakul a minimumjárulékfizetési-kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemély egyéni vállalkozói kivétje, vagy tagi jövedelme, illetve munkabére vonatkozásában jogszerűen vállalja az ekho szerinti adózást!