hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Átalányadózók tb-járulék- és szochoszámítási szabályai példákkal – 1. rész

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

2023. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége jelentősen átalakult. A tb-járulékot és a szochót nem havonta, hanem negyedévente kell megfizetniük és bevallaniuk. Kétrészes írásunkban ezek számításának egyes speciális kérdéseivel foglalkozunk, konkrét példákkal segítve az érintetteket.

Mindenekelőtt két jól ismert, fontos szabályt le kell szögezni: a tb-járulékot és a szochót ugyan negyedévente kell bevallani és megfizetni, de havi bontásban kell meghatározni a bevallásban. Ennek során a főfoglalkozású átalányadózók esetén havonta legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum – a szociális hozzájárulási adó esetén azok 112,5%-a – után kell megállapítani az adókötelezettséget.

A pontos adómegállapításhoz lényeges tudni, hogy ha az egyéni vállalkozó egy adott hónap összes napján nem köteles megfizetni legalább a minimálbér/garantált bérminimum után a tb-járulékot és szochót, akkor annak harmincad részét kell felszorozni azon napok számával, amelyeknél fennáll a minimum járulékfizetési kötelezettség.

A vállalkozók, illetve azok könyvelői az idei év során már megismerték a negyedéves járulék- és szochobevallás és -fizetés szabályait, melynek lényege az, hogy év elejétől kell összegezni az adóköteles átalányalapot, majd abból le kell vonni az év során már megállapított járulék- és szochoalapot, és az így kapott összeget el kell osztani a negyedév hónapjainak számával, ami fő szabály szerint 3 hónap. Természetesen év közben megszűnő egyéni vállalkozó esetén 3-nál kisebb osztószámot is kaphatunk. Ha pedig a vállalkozó egy adott hónapban akár csak egyetlen napon is működött, akkor azt az osztásnál egy teljes hónapnak kell venni.

Egy az év során folyamatosan tevékenykedő egyéni vállalkozó esetén a fenti számítás viszonylag egyszerűen elvégezhető. Azonban gyakorlati számítási problémát jelenthet, ha például az egyéni vállalkozó főfoglalkozású minősége egy adott hónapon belül mellékfoglalkozásúvá változik, vagy ha a vállalkozó szünetelteti tevékenységét stb. A továbbiakban ezen speciális eseteket fogjuk körüljárni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket első példánkért, melyben egy olyan főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetében vizsgáljuk meg a járulék- és szochofizetést, aki év közben szünetelteti egyéni vállalkozását!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink