Adószámos magánszemély megbízási jogviszonyban – biztosított, nem biztosított?

  • adozona.hu

„Cégünk megbízási jogviszonyban alkalmaz adószámos magánszemélyt. A januári változásokkal milyen fizetési kötelezettségünk van a magánszemély után? Illetve az alábbiak közül milyen jogcímen rögzítendő bérszámfejtési szempontból a bérprogramban: a) megbízás biztosítási kötelezettség alá tartozó; b) megbízás biztosítási kötelezettség alá nem tartozó?” – kérdezte olvasónk. A kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta munkajogi és bérszámfejtési szakértő (NEXON) válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

2026. január 1-jétől, ha a cég megbízási jogviszonyban adószámos magánszemélynek (nem egyéni vállalkozónak) fizet díjat, akkor – a szerződés tartalma alapján – a kifizetés adózási minősítése főszabály szerint önálló tevékenységből származó bevétel/jövedelem. Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, illetve az e tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel szerez meg [Szja tv. 16. § (3)].

Az önálló tevékenységből származó jövedelem a bevétel költségekkel csökkentett része; a költségelszámolás történhet tételesen, vagy – a magánszemély választása szerint – alkalmazható a 10 százalék költséghányad is [Szja tv. 17. § (3) b)].

többes jogviszony, ügyvezető, multitask, társas vállalkozó, multifunkcionális, mellékállás, megbízás
Adószámos magánszemély megbízási jogviszonyban – biztosított, nem biztosított? – a kép illusztráció
Forrás: Shutterstock

Mivel ez tipikusan összevont adóalapba tartozó jövedelem, a kifizető oldalán főszabály szerint adóelőleg-megállapítási és -levonási kötelezettség merül fel: az adóelőleg megállapítása/levonása a kifizetői adóelőleg-szabályok szerint történik [Szja tv. 46–49. §].

A 2026. januári változások közül bérszámfejtési szempontból a legfontosabb a biztosítás minősítése. A megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) esetén a biztosítást havonta kell elbírálni, és ugyanannál a foglalkoztatónál a hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani [Tbj. 12. § (1)]. A biztosítási kötelezettség megbízási jogviszonyban a Tbj. szerinti feltételek fennállásakor keletkezik [Tbj. 6. § (1) f), a havi elbírálás rendjét a 12. § részletezi].

2026-ban a minimálbér emelkedése miatt a gyakorlatban használt küszöbértékek is változnak: a teljes munkaidős minimálbér 2026. január 1-jétől 322 800 Ft/hó, a vonatkozó kormányrendelet alapján. Ennek 30%-a 96 840 Ft/hó. [A Tbj. a minimálbér fogalmát is meghatározza (Tbj. 4. § 14. pont); részidő/hónap közbeni jogviszony esetén a küszöb arányosítása a Tbj. havi elbírálási szabályaiból következik.]

Ha a megbízott a Tbj. alapján biztosítottnak minősül, akkor a kifizetőnek a magánszemélyt terhelő társadalombiztosítási járulékot is kezelnie kell; a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5% [Tbj. 25. § (1)].

A kifizetőt emellett jellemzően szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli; a szochofizetés főszabályait a Szocho tv. tartalmazza [Szocho tv. 1–3. §].

Mire számítsanak a cégek? A magyar gazdaság jelene és jövője – online konferencia

Ha a megbízott a havi elbírálás alapján nem válik biztosítottá, akkor társadalombiztosításijárulék-levonás nincs, ugyanakkor az önálló tevékenység miatti szja-előleg levonása a kifizetőnél főszabály szerint továbbra is fennáll [Szja tv. 46–49. §], a költség figyelembevételének alapja pedig a magánszemély nyilatkozata, illetve 10% költséghányad választása esetén az Szja tv. 17. § szerinti szabály. A szocho megítélése ilyen esetekben is a Szocho tv. szerinti minősítéstől/mentességektől függően alakul [Szocho tv. 1–3. §].

2026-tól új adminisztratív fókusz a tartós megbízási jogviszony: a Tbj. fogalmi rendszerében „tartós megbízási jogviszony” olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak (Tbj. 4. § 23. pont). Emiatt célszerű a bérprogramban külön jelölni, ha a jogviszony ilyen minősítéssel kerül kezelésre.

A gyakorlatban a legfontosabb kontrollpont a havi biztosítás elbírálása (Tbj. 12. §), valamint a költségelszámolás módja (Szja tv. 17. §), mert ezek közvetlenül befolyásolják a levonások és közterhek körét.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Sztornó és javított számla áfabevallása ismételt kérdés

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Betonkeverő-mixer dobjának cseréje

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Társasházi lakások értékesítése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink