Adómentes bevételek: mikor kell járulékot fizetni?

Megosztás Tetszik

A járulékfizetési kötelezettség megállapítása során tisztázni kell, hogy a juttatás járulékalapot képező jövedelemnek minősül-e.

A járulékalapot képező jövedelem fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 27. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint járulékalapot képező jövedelem

a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

b) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, illetve

c) a jogszabályi hely (2) bekezdése meghatározza a járulékalap megállapításának a módját arra az esetre is, amennyiben nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, melyből megtudhatja, hogy

• az Szja tv. 1. számú melléklete a b) pontban említetteken kívül mely adómentes – tevékenységgel, foglalkoztatással összefüggő – bevételeket nevesíti, és
• hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség.