adozona.hu
Végelszámolás, ingatlan kiadása a tulajdonosoknak
//adozona.hu/tarsasagi_jog/egyszerusitett_vegelszamolas_adohatosag_ceg_ULBY9Z
Végelszámolás, ingatlan kiadása a tulajdonosoknak
Van egy kft., amely hat éve nem működik a tulajdonosok betegsége miatt. A férj 76, a feleség 73 éves. A kft.-t egyszerűsített végelszámolással szeretnék megszüntetni. A kft.-nek a tulajdonában van egy kisebb ingatlan, amelyben az élelmiszerüzletet működött 2017-ig. Az ingatlan a főkönyvi kivonatban 4 millió forint értékben szerepel. Végelszámolás esetén mi a teendő? Hogy kell eljárni, hogy kell kivezetni, milyen módon kerül át a kft. tulajdonosainak nevére? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt
Az egyszerűsített végelszámolás a Ctv. 114–115/A §-a alapján vezethető le. A Ctv. 114. § (3) bekezdése szerint az egyszerűsített végelszámolás megindítását az adóhatóságnak kell bejelenteni a ’T201T nyomtatványon. A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek (rövidített névnek) végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.
Az egyszerűsített végelszámolást 150 napon belül be kell fejezni, amelyet ezen időponton belül kell bejelenteni az adóhatóságnak ugyanazon a nyomtatványon. E bejelentéssel egyidejűleg a cég köteles elektronikus úton, az e-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon megküldeni a cégbíróság részére a Ctv. 111. § (1) bekezdése szerint elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot. A vagyonfelosztási javaslat és a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthető el. Az iratmintát a 21/2006. IM rendelet 18. számú melléklete tartalmazza.
Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs.
A számviteli feladatokat a 72/2006. kormányrendelet (R.) tartalmazza. Az R. 3. §-a szerint a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít a számviteli törvénynek (Szt.), illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeletnek az adott gazdálkodóra vonatkozó előírásai szerint.
E beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni. A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.
A tevékenységet lezáró beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül az Szt. 153–154/B §-ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
E beszámolóhoz kapcsolódóan az Art. 53. § (1) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül záró adóbevallást kell beadni a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg.
A végelszámolás kezdő napjával új üzleti év kezdődik az Szt. 11. § (10) bekezdése szerint. A végelszámolás időszaka alatt az R. 4. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Nyitó mérleget kell készteni, amelyet – ha van ilyen – a hitelezők bejelentése alapján korrigálni kell, dönteni lehet a nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplő követelések, illetve kötelezettségek felvételéről, továbbá értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen elszámolt összegek módosításáról.
A korrigált végelszámolási nyitó mérleg
• első oszlopa a végelszámolási nyitó mérleg adatait,
• második oszlopa az eltéréseket,
• harmadik oszlopa pedig az első és második oszlop összevont adatát
tartalmazza.
Az eltérések együttes adózás előtti eredményt érintő összegéből
a) az adózott eredmény sorba kell beállítani a számított (kalkulált) társasági adóval csökkentett részt, míg
b) a számított (kalkulált) társasági adó összegét a kötelezettségek között kell kimutatni.
A végelszámolás befejezésével az R. 7. § (1)-(2) bekezdése szerint a cég által meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás a végelszámolás időszakát lezáró, az R. 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót kell készíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.
Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló cég könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, akkor azokat tételesen piaci értéken kell értékelni. Ennek alapján az ingatlant is piaci értéken kell ezen beszámolóban kimutatni és a piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözetet az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell – a könyvviteli számlák zárása előtt – elszámolni.
A vagyonfelosztási javaslatban a piaci értéken kimutatott értéken kell az ingatlant feltüntetni.
A vagyont az R. 8. §-ában foglaltak szerint akkor lehet kiadni, ha a cég törlésére vonatkozó végzést a cégbíróság meghozta.
A vagyoni eszközök kiadásához a számviteli beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt a könyvviteli nyilvántartásokat meg kell nyitni, az eszközök – igy az ingatlan – kiadásáról az Szt. előírásai szerint bizonylatot kell kiállítani és a kiadást a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
A végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások érték adatokat nem tartalmaznak.
Hozzászólások (0)