hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjszámítás: amikor 1988 előtti kereseti adatokat is figyelembe kell venni

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Főszabály szerint a nyugdíj alapjául az 1988-tól szerzett keresetek szolgálnak, számos esetben azonban az 1988. január 1-je előtti jövedelmet is figyelembe kell venni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Annak például, aki 2026. június 1-jétől kéri a nyugellátását, a nyugdíj összegének meghatározása során az 1988-tól 2026. május 31-éig terjedő időszakban szerzett jövedelmét veszik figyelembe. Ebből az is következik, ahogy az időben előre haladunk, annál hosszabb időszak alapozza meg a havi átlagot, tehát egyre inkább közelítünk az „életkeresethez”. Mindez segíti eldönteni azt a gyakori kérdést is, hogy az utolsó évek magasabb jövedelme miként befolyásolja a havi átlag összegét.

Lényegében „egyszerű” matematikai feladványról van szó, mely során azt kell megoldani, hogy 300-400 havi kereseti átlagot milyen paraméterek mellett tud megnövelni például további 60 havi kereset. Az „egyszerű” jelző idézőjeles használata nem véletlen, hiszen a számolást több tényező torzíthatja. Az egyik ilyen a degresszió.

számol, nyugdíj, kereset, nyugdíjszámítás
Gyakori kérdés, hogy az utolsó évek magasabb jövedelme miként befolyásolja a havi átlag összegét?
Forrás: Shutterstock

A Tny. 22. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a 2012. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapított öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,

– a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát,
– a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát

kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.

Ezzel ellentétes – illetve a téma szempontjából fontosabb – a valorizáció intézménye. A 22. § (9) bekezdése értelmében a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN bemutatjuk, mely esetekben kell figyelembe venni a nyugdíjszámításnál az 1988 előtti kereseti adatokat is.


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

24/48 munkaidőkeret – munkaszüneti nap

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kapcsolt társaságok közötti kamat elengedése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Értékpapír-nyilvántartás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink