adozona.hu
Tudnivalók a határon átnyúló fizetésképtelenségről
//adozona.hu/tarsasagi_jog/Tudnivalok_a_hataron_atnyulo_fizeteskeptele_R95AHE
Tudnivalók a határon átnyúló fizetésképtelenségről
Az Európai Unió piaci szabadságainak egyike a tőke szabad mozgása. A világgazdasági változások nem egyszer állították kihívások elé a gazdasági integrációt, ezért a tőkepiaci működés egységesítésére EU politika épül. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, milyen mozgástere lehet a magyar vállalkozásoknak az EU piacán, különös figyelemmel a határon túli fizetésképtelenség veszélyeire, amely veszélyt az EU az alább részletezett jogi eszközökkel igyekszik kiküszöbölni.
Székhely
Mindenekelőtt tudni kell, hogy a magyar szabályozás nem megengedő a székhelyáthelyezéssel. A cég székhelye a bejegyzett irodája, ahol biztosítani kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét, amelynek helyszínéről már a cégalapításkor rendelkezniük kell az alapítóknak a létesítő okiratban.
Székhelyként az alapítók vagy a cég tulajdonát képző ingatlant jelölhetnek ki, vagy olyan ingatlant, amelynek használatára a cég jogosult.
A cég a magyar cégbíróság általi cégbejegyzéssel jön létre és a székhelye szerinti nyilvántartó cégbíróság felügyelete mellett működik. Ennek következtében a magyar cég térben Magyarország államterületéhez kötött. Azaz a magyar honosságú cég nem tudja úgy székhelyét másik tagállamba áthelyezni, hogy egyúttal ne szűnjön meg Magyarországon létezni.
A cikk részlet az Adózóna "Cégek megszűnése" című kiadványából, melyet ITT rendelhet meg kiadói kedvezménnyel. Társasági joggal kapcsolatos egyéb írásainkat ITT találja. |
A fentiektől függetlenül, a cég létesítő okiratában rendelkezhet úgy, hogy elválasztja egymástól a székhelyét (registered office) és a tényleges működési helyét (head office). Így a cégtörvény megteremti annak lehetőségét, hogy a hazai jog szerint létrejött cég a tevékenységét ténylegesen az Unió valamely más tagállamában folytassa.
Az adós fő érdekeltségének központja
Az Európai Parlament és Tanács a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 2015/848 rendeletének alapját a COMI (center of the debtor’s main interest) fogalom adja, ami kijelöli az eljárni jogosult államot (joghatóságot), valamint az eljárásra alkalmazandó jogot.
A COMI meghatározása egységes tartalommal bír az egész Európai Unióban, figyelemmel a következetes bírói gyakorlatra, amely szerint a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész unióban önállóan és egységesen kell értelmezni. Ennek köszönhetően nem szabadna előfordulnia annak, hogy a tagállami bíróságok egymástól eltérően használják és alkalmazzák a COMI szabályt.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!
Hozzászólások (0)