hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tudnivalók a határon átnyúló fizetésképtelenségről

  • dr. Kemper Marcell Boldizsár

Az Európai Unió piaci szabadságainak egyike a tőke szabad mozgása. A világgazdasági változások nem egyszer állították kihívások elé a gazdasági integrációt, ezért a tőkepiaci működés egységesítésére EU politika épül. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, milyen mozgástere lehet a magyar vállalko­zásoknak az EU piacán, különös figyelemmel a határon túli fizetésképtelenség veszélyeire, amely veszélyt az EU az alább részletezett jogi eszközökkel igyekszik kiküszöbölni.

Székhely

Mindenekelőtt tudni kell, hogy a magyar szabályozás nem megengedő a székhe­lyáthelyezéssel. A cég székhelye a bejegyzett irodája, ahol biztosítani kell a részére címzett jog­nyilatkozatok fogadását és jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét, amelynek helyszínéről már a cégalapításkor rendelkezniük kell az alapítóknak a létesítő okiratban.

Székhelyként az alapítók vagy a cég tulajdonát képző ingatlant jelölhetnek ki, vagy olyan ingatlant, amelynek használatára a cég jogosult.

A cég a magyar cégbíróság általi cégbe­jegyzéssel jön létre és a székhelye szerinti nyilvántartó cégbíróság felügyelete mellett működik. Ennek következtében a magyar cég térben Magyarország államterületé­hez kötött. Azaz a magyar honosságú cég nem tudja úgy székhelyét másik tagállamba áthelyezni, hogy egyúttal ne szűnjön meg Magyarországon létezni.

A cikk részlet az Adózóna "Cégek megszűnése" című kiadványából, melyet ITT rendelhet meg kiadói kedvezménnyel. Társasági joggal kapcsolatos egyéb írásainkat ITT találja.

A fentiektől függetlenül, a cég létesítő okiratában rendelkezhet úgy, hogy elvá­lasztja egymástól a székhelyét (registered office) és a tényleges működési helyét (head office). Így a cégtörvény megteremti annak lehetőségét, hogy a hazai jog szerint létrejött cég a tevékenységét ténylegesen az Unió valamely más tagállamában folytassa.

Az adós fő érdekeltségének központja

Az Európai Parlament és Tanács a fizetés­képtelenségi eljárásról szóló 2015/848 ren­deletének alapját a COMI (center of the debtor’s main interest) fogalom adja, ami kijelöli az eljárni jogosult államot (jogható­ságot), valamint az eljárásra alkalmazandó jogot.

A COMI meghatározása egységes tartalom­mal bír az egész Európai Unióban, figyelem­mel a következetes bírói gyakorlatra, amely szerint a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész unióban önállóan és egységesen kell értelmezni. Ennek köszönhetően nem sza­badna előfordulnia annak, hogy a tagállami bíróságok egymástól eltérően használják és alkalmazzák a COMI szabályt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Globális minimumadó 2024-re

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink