hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mit kell tenni kft. tagjának halála esetén?

  • adozona.hu
1

Kft. egyik tagja elhalálozott. Mi a teendő a taggal szembeni elszámolás esetén, milyen iratot kell kiadni a hagyatéki leltárhoz? Ha végelszámolják a céget, milyen határidővel, milyen nyomtatványok szükségesek? – kérdezte olvasónk. Dr. Magyar Attila ügyvéd (Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda) válaszolt.

1.) Jogi szempontból nagy vonalakban azt kell tudni, hogy a kft. tagjának halála esetén az örökös szerzi meg az elhunyt tag társaságban fennálló üzletrészét. Az öröklés azonban nem jelenti azt, hogy az örökös automatikusan taggá válik. Az örökös csak az üzletrész tulajdonjogát szerzi meg, a taggá váláshoz kérelmezni kell a társaság ügyvezetőjétől a társaság tagjegyzékébe való bejegyzést, az örökösi minőség egyidejű igazolásával (például a hagyatékátadó végzéssel).

A hagyatéki eljárásban alapvetően azt kell tisztázni, hogy a társaság melyik, és milyen névértékű üzletrészének volt tulajdonosa az elhunyt tag, azaz pontosan mi képezi a hagyaték tárgyát. Ez önmagában egy aktuális tagjegyzékből is megállapítható. Nagyon sok más kérdés, lehetőség is felmerülhet ezen kívül, példálózó jelleggel említve, hogy hány örökös fogja örökölni az adott üzletrészt, van-e olyan rendelkezés a társaság létesítő okiratában, amely kizárja, hogy taggá váljon az örökös, és ezért forgalmi értéken megváltásra kerül majd az örökölt üzletrész, továbbá felmerülhet, ha nincs más hagyatéki vagyon, hogy mi az üzletrész valós értéke, van-e vagyona a társaságnak, vagy csak tartozása, ezáltal az örökös inkább visszautasítja-e az örökséget stb.

A fenti példák alapján felmerülhet az igény akár az érintett kft., a megváltásra jogosult személy, vagy akár az örökös oldaláról, hogy készüljön az üzletrész aktuális értékére vonatkozóan évközi beszámoló, amely kiinduló pontként szolgálhat az érintett felek elszámolásában.

2.) Az egyszerűsített végelszámolás és a végelszámolás szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 6. címe tartalmazza. Egyszerűsített végelszámolási eljárást a könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek folytathatnak, amennyiben a végelszámolást 150 napon belül be tudják fejezni.

Alapvetően a végelszámolás szabályait kell az egyszerűsített végelszámolásra is alkalmazni, csak a határidők rövidebbek. A két leglényegesebb különbség a végelszámolás és az egyszerűsített végelszámolás között az, hogy utóbbi esetben nem szükséges végelszámoló, annak feladatait a vezető tisztségviselő látja el, illetve az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem kell a cégbírósághoz bejelenteni, csak a NAV-hoz, a T201T nyomtatványon. A bejelentésben meg kell jelölni a végelszámolás kezdő időpontját. Az egyszerűsített végelszámolás befejezését mind a NAV-nak (törlési kérelem), mind a cégbíróságnak be kell jelenteni (utóbbinak a vagyonfelosztási határozat megküldésével, amelyhez a mintát meg lehet találni a magyarorszag.hu oldalon, a vállalkozás fül alatti menükön végigmenve).

A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal, mint fordulónappal a társaságnak záró mérlegbeszámolót kell készítenie [Ctv. 98. § (3) bekezdés], letétbe helyezni és közzétenni a kezdőnapot követő 30 napon belül. Ezzel párhuzamosan ebből a záró mérlegbeszámolóból el kell készíteni a végelszámolás nyitómérlegét. A NAV a cégbíróságnak az egyszerűsített végelszámolás határozatát megküldi, és a cégbíróság azt közzéteszi. Innentől a harmadik személyeknek (például hitelező) 40 napjuk van követeléseik bejelentésére. Ha történik ilyen, arról 15 napon belül jegyzéket kell készíteni, és azt a cégbírósághoz további 15 napon belül be kell nyújtani.

A végelszámolás alatt a társaság az általános szabályok szerint adja be az adóbevallásait (akkor is, ha nullás, mert nincs tevékenység). Ha az egyszerűsített végelszámolás az üzleti éven belül nem fejeződik be, akkor az éves beszámolót, adóbevallást stb. is kell készíteni.

A végelszámolás befejezésekor a cég javaslatot készít, majd tulajdonosi határozatot hoz a vagyonfelosztásról. Amennyiben a társaságnak vannak eszközei, a vagyonfelosztási javaslatban azokat piaci értéken kell szerepeltetni. A vagyonfelosztási javaslatnak tartalmaznia kell magánszemély tulajdonos esetén a vállalkozásból kivont jövedelmet terhelő szja és szociális hozzájárulási adó levonását is.

A végelszámolást számviteli beszámolóval, adóbevallással kell lezárni a végelszámolás befejezését követő 30 napon belül, illetve ekkor kell minden olyan adóbevallást benyújtani, amelynek a határideje még nem járt le. Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének részéről nincs akadálya. A cégbíróság ezt követően törli a céget.

Szakértőnk fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a válasz tájékoztató jellegű, teljes körű tanácsadás csak a konkrét eset ismeretében adható.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

A cikk egyáltalán nem szól a taggal szembeni elszámolásról.

A cég követelése (a tag tartozása) nem szűnt meg, az örökösök egyetemlegesen, de csak korlátoltan, az örökölt hagyatéki tárgyakkal, illetőleg annak hasznaival felelnek. Ha a hagyaték tárgyai már nincsenek a birtokukban, akkor felelősségük azok értéke erejéig áll fenn, a maradék behajthatatlan lehet, de ezt várhatóan az adóhatóság vizsgálni fogja, mert keletkezhet a vállalkozásból kivont jövedelme az örökös(ök)nek, mint új tag(ok)nak.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Innovációs járulék fióktelepek esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Tao tv. 4§ 23. g) értelmezése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink