Eljárási határidők egyszerűsített végelszámoláskor

Megosztás Tetszik

Az egyszerűsített végelszámolás lehetősége néhány évvel ezelőtt nyílt meg a tevékenységük megszüntetése mellett döntő társaságok számára. A lehetőség mindenképpen vonzó, hiszen az eljárás adminisztrációs terhei kevésbé jelentősek, mint egy hagyományos végelszámolási eljárás során. Vannak azonban olyan sarokpontok, amelyekre ezen eljárás során is kiemelten figyelni szükséges.

A cégnyilvánosságról, a bírósági céljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) az egyszerűsített végelszámolásra, valamint a végelszámolásra vonatkozóan számos előírást tartalmaz. Az eljárások befejezésére vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik:

A Ctv. 111. paragrafusának (1) bekezdése alapján a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és – a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra

a) az adóbevallásokat,

b) a számviteli jogszabályban előírt, a végelszámoláshoz szükséges dokumentumokat,

c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,

e) a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működős egyesületek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot.

A Ctv. 114. paragrafusának (1) bekezdése alapján pedig a cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. paragrafusa szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és

b) végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi.

A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. kormányrendelet a végelszámolás befejezésére vonatkozóan több releváns rendelkezést tartalmaz.

A 7. paragrafus (1) bekezdése alapján a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró, az 5. paragrafus (1) és (2) bekezdései szerinti számviteli beszámolót köteles készíteni a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.

A 7. paragrafus (6) bekezdése továbbá előírja, hogy az (1) bekezdés szerinti számviteli beszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérlegfordulónapját követő 60 napon belül a számviteli törvényben, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni, továbbá vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni.

A kormányrendeletben foglalt, fent bemutatott szabályok az egyszerűsített végelszámolás esetén is alkalmazandók.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan kell értelmezni az egyszerűsített végelszámolás befejezésére vonatkozó 150 napos határidőt, és ezen időtartam alatt milyen teendői vannak az érintett vállalkozásnak!