hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Befuccsolt a vállalkozása, törölték az adószámát? Itt a válasz, mit kell tennie

  • adozona.hu

Mit tehet egy cégvezető, és mit kell kötelezően tenni, ha törlik a cége adószámát? Milyen formában folytathat ezt követően vállalkozói tevékenységet? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk adott minden részletre kitérő választ.

Olvasónk a következő kérdésekre kért választ szakértőnktől:

–       Egy betéti társaság beltagja egyéni vállalkozó kíván lenni. Körülbelül két éve nem áll munkaviszonyban sehol, a bt. ezen időszak alatt nem működött, a könyvelést sem látták el, ezért a társaság adószámát szankciós jelleggel törölték 2013 júniusában. A beltag szeretné a céget megszüntetni, mi ilyenkor a teendő?
–       A cégbíróság az adószám törlését követően törli a céget bizonyos időt követően?
–       A be nem vallott, és meg nem fizetett mintegy 2 millió forint járulékteher megfizetése jelentős nehézséget jelentene a beltag számára. A bevallásokat ez esetben a törlés napjáig lehet benyújtani? A megszüntetés ilyenkor végelszámolásként működik, vagy speciális szabályozás alá esik?
–       Érdemes ezt az ügyet bolygatni és bevallások beadását követően megszüntetni a céget, vagy a cégbíróság megszünteti azt?
–       Ha megszünteti, akkor erre van valamilyen időkorlátja?
–       A törölt adószám miatt a beltag nem lehet öt évig – úgy tudom – gazdasági társaság tagja. Egyéni vállalkozó lehet, ezt nem zárják ki a rendelkezések?

Előzetesen meg kell jegyezni, hogy az adószám-törlés következményeire vonatkozó jogszabályi előírások nincsenek teljesen összhangban. A következő értelmezés ennek függvényében ítélendő meg – kezdi válaszát Pölöskei Pálné.

Az adószám-törlés feltételei és következményei, attól függően némileg eltérőek, hogy az adószám törlése az Art. 24/A. §-a vagy 24/B. §-a alapján történik. Az Art. 24/A. §-a alapján történő törlést megelőzi az adószám felfüggesztése, míg az Art. 24/B. §-a alapján történő törlésnél ez nem áll fenn. Az adóhatóságnak is eltérő a feladata. Az adószám felfüggesztésekor is – nemcsak a törlés jogerőre emelkedésekor – értesítenie kell a cégbíróságot a felfüggesztés tényének és kezdő időpontjának cégjegyzékbe való bejegyzése érdekében. Az adószámnak az Art. 24/B. §-a alapján történő törlésekor a cégbíróság a törlésről történő értesítésével kezdeményezi az adózó megszüntetésére irányuló eljárást.

A cégtörvény (2006. évi V. törvény) 91. §-a szerint, ha a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus úton történő értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a cég adószámának jogerős törlésére került sor, a cégbíróság a céget – legkésőbb az állami adóhatóság értesítését követő tizenöt munkanapon belül – megszűntnek nyilvánítja. A megszűntnek nyilvánítás azonban nem eredményezi a cég törlését, mivel a végzés jogerőre emelkedését követően a cégbíróságnak le kell folytatnia a kényszertörlési eljárást. (Cégtv. 116. § a) pont).

A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet, és legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, a cég átalakulásáról. A kényszertörlési eljárás folyamata is eltér attól függően, hogy elérhetők vagy nem elérhetők a cég vezető tisztségviselői és tagjai, illetve attól függően, hogy a cégbíróság felhívására történik vagy sem követelés-bejelentés.

Ha a vezető tisztségviselő, vagy a tag fellelhető, akkor köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegforduló nappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. A beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

Ha a cég vezető tisztségviselője, tagja ismeretlen, a cégbíróság a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely felhívást tartalmaz arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. Ha ez az intézkedése nem vezetett eredményre, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja. (Ezt követően megindítja a kényszertörlési eljárást.)

A kényszertörlési eljárást közzétevő végzéssel egyidejűleg hívja fel a cégbíróság a hitelezőket követelésük bejelentésére. Amennyiben követelés bejelentésére nem került sor és a cég vagyonáról sincs információ, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből (ha a cégbíróság megállapítja, hogy van fellelhető vagyon, azt felosztja a tagok között).

Amennyiben követelés bejelentésére került sor és a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhető, akkor törli a céget a cégjegyzékből.

Ha a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, de fedezetelvonó ügylet miatt valószínűsíthetően nincs vagyona, vagy a cégnek munkavállalója van, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.

Adóbevallási kötelezettség

A cégbejegyzésre kötelezett adózó társasági adókötelezettsége a cégbejegyzésből való törléssel, illetve a felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás esetén a felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző nappal szűnik meg. Erre az időpontra kell a megszűnés szabályai szerint megállapítani az adókötelezettséget és a bevallást benyújtani.

Felszámolási eljárás esetén a társasági adóbevallási kötelezettség a felszámolás kezdő napját követő 30 napon áll fenn.

A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le.

Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.

A végelszámolás alatt álló adózóknak a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a cég törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérlegforduló napját követő 60 napon belül kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg kell a számviteli beszámolót letétbe helyezni és közzétenni.

Minden más adóról (a bevallással még le nem fedett időszakról) is, amelyeknél az adó-megállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a soron kívüli adóbevallást kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell bevallást adni.

A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást, kényszertörlési eljárást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról az Art. általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a kényszertörlési eljárás kezdő napjától nem alanyai a társasági adónak.

Tagokra vonatkozó megszorítások

A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követően öt évig valóban nem lehet az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt

–       más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja,
–       közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja,
–       más gazdasági társaság vezető tisztségviselője.

Megszüntetési eljárás a Cégtv. 89-90. §-ában megfogalmazott okból indított eljárás, illetve az adószámnak az Art. 24/B. §-ában megnevezett okból történő törlése.

A társaságalapításból, illetve a társaságban tagként, vezető tisztségviselőként való részvételből történő kizárásról rendelkezik még a Gt. 5. §-ának (1)-(6) bekezdése.

Az egyéni vállalkozókról szóló törvényben ilyen tiltás nem szerepel.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Védelmező személybiztosítás adózása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Biztosítási adó sávváltozás 2024

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Átalányadós továbbszámlázása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink