Az osztalékfizetési hányad eltérítése a tulajdoni részesedéstől

  • adozona.hu

Egy társaság a tulajdoni részesedéstől eltérően szeretné meghatározni az osztalékfizetési hányadot. Milyen lépések, milyen sorrendben szükségesek ehhez? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy kft. úgy dönt, hogy az osztalékfizetési hányadot nem a tulajdoni részesedések arányában kívánja meghatározni, hanem attól taggyűlési határozattal el kíván térni. Amikor a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az osztalék jóváhagyásának összegéről is határoznak, ugyanabba a határozatba kell belefoglalni a tulajdoni hányadtól való osztalékeltérést, vagy azt lehet külön határozatban is elfogadni? Az osztalékfizetési hányad eltérítéséről szóló a határozatot a beszámoló közzétételével egyidejűleg közzé kell tenni vagy ez nem szükséges? A Ptk.-ban és a számviteli törvényben erre vonatkozólag hol találok utalást.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A 21/2006. IM rendelet 6. számú melléklete szerint a társasági szerződésben lehet rendelkezni a tulajdoni részesedéstől (kft.-nél a törzsbetétek arányától) eltérő osztalékjogosultságról. A társasági szerződés (létesítő okirat) módosítását a Ctv. 51. §-a szerint változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzék más adatát nem érint. A Ctv. 30. § (4) bekezdése szerint a cég a változásbejegyzési kérelemben – a jegyzett tőke leszállítása kivételével – meghatározhatja a cégadat változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.

Ezen előírások alapján – véleményem szerint – a létesítő okirat módosítás iránti kérelmet – ahhoz, hogy hatályos legyen a beszámoló elfogadásakor legalább be kell nyújtani a cégbírósághoz, és a döntést előtte meg kell hozni. Tehát az osztalék eltérítést már késő meghozni a beszámoló elfogadásakor.

Az Szt. 154. § (1) bekezdése szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. Az Szt. 153. § (1) bekezdése szerint a könyvvizsgálói jelentés (annak elutasítása) és beszámoló mellett az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot is letétbe kell helyezni. Azt azonban nem írja elő jogszabály, hogy az osztalék eltérítésére vonatkozó határozatot is közzé kellene tenni. Erre nincs is szükség, mivel a létesítő okirat változását, illetve annak egységes szerkezetét a Cégbíróság a Cégközlönyben közzé teszi.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

repülőjegy áfabevallás

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 április
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink