adozona.hu
Visszavonható-e a jóváhagyott osztalék? Hogyan kell könyvelni?
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Visszavonhatoe_a_jovahagyott_osztalek_L2MZSS
Visszavonható-e a jóváhagyott osztalék? Hogyan kell könyvelni?
Tetszik
Visszavonhatja-e az ügyvezető a jóváhagyott osztalékról szóló döntését? Ha igen, ezt hogyan kell lekönyvelni az anyacégben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabálya alapján a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés. Egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja, aki írásban határoz, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.
A Ptk. nem rendelkezik arról – nem tiltja, de megengedő szabályt sem tartalmaz – hogy az osztalékról szóló döntés megváltoztatható-e. A kérdésben 2009-ben első és másodfokú bírósági döntést követően – felülvizsgálati kérelem alapján – a Legfelsőbb Bíróság elvi határozatot hozott (1971/2009. számú gazdasági elvi határozat) egy ilyen ügyben, amely szerint „az osztalékfizetésről szóló közgyűlési határozat meghozatalával a részvényes és a társaság közötti társasági jogviszony nem változik polgári jogi jogviszonnyá. A részvényes részvényesi minőségéből eredően, a közgyűlési határozat alapján tarthat igényt az osztalék megfizetésére. Ha a közgyűlési határozat a teljesítésre határidőt nem tartalmaz, az igény nyomban esedékessé válik. Nincs akadálya azonban annak, erre vonatkozó jogszabályi tiltó rendelkezés hiányában, hogy akár a közgyűlési határozat, akár a létesítő okirat az osztalék megfizetését határidőhöz kösse. Miután az osztalékról való döntés kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozik, nincs elzárva a részvényesek legfőbb szerve attól sem, hogy a korábban hozott határozatát akár hatályon kívül helyezze, akár módosítsa, és az osztalék megfizetésére utóbb határidőt írjon elő, vagy az eredeti határidőt megváltoztassa.”
Bár maga a bírósági határozat a Gt. (2006. évi IV. törvény) hatálya alatt született, megállapítható, hogy a Ptk. rendelkezése teljesen analóg a Gt. vonatkozó előírásaival. Ezért, ha ilyen határozatot hoz a kft. taggyűlése, akkor a kötelezettség az eredménytartalékkal szemben megszüntethető. A jogosult társaságnál pedig a követelés megszűnése – az elengedéssel azonosan – az egyéb ráfordításokkal szemben történhet.
Az osztalékról hozott döntés módosítása nélkül járható út lehet, ha a tagok elengedik az osztalékkövetelést. Ekkor a kötelezettség a bevételekkel szemben szüntethető meg, de e bevétel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) előírása alapján levonható az adóalapból. Az osztalékot megállapító társaság tagjánál pedig nem növeli a társasági adóalapot az elengedett követelésre tekintettel elszámolt ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.
Ezen kívül az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése.
[Ptk. 3:109. § (2) és (4) bekezdés, Tao tv. 29/Q § (3) bekezdés, Itv. 17. § (1) bekezdés t) pont]
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Kiváló válasz.
A NAV mégis az osztalékról közzétett döntést tarja érvényesnek, akkor is, ha az egyébként hamis. A további tulajdonosi döntéseket levegőnek nézik.